Az adó, 1942 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1942 / 4. szám - Szabálytalan adóbehajtásból származó kártérítési igények és a polgári perút

62 13r. Pláner I.: Szabályt, adóbeh. szárm. kárt. igények és polg. perút. vedő kérheti panasszal. Sőt ezen szakaszhoz fűzött Végrehajtási Utasítás kifejezetten hivatkozik a KKHÖ. 131. §-ára, mondván: »A közadók behajtása alkalmával az adóhatóságoknak, vagy magánfeleknek jogtalanul okozott költségeket és károkat az eljáró közegek megtéríteni tartoznak. (122. és 131. §.)« A végrehajtási utasítás tehát nyilvánvalóan utal arra, hogy a végrehajtási eljárásnak 46. §-ban részletezett bármely fokozatában, tehát így a foglalásnál, árverésnél, stb. elköveettt szabályellenességek tekintetében a végrehajtási panasz és a 131. §-ban írt kártérítési igény között szoros összefüggés van; hogy panaszjoga csakis a végx'ehajtást szenvedőnek, vagyis az adóhatóságokkal közigazgatási jogviszonyban álló félnek van; hogy a 131. §-ban írt »magánfél« csakis a végrehajtást szenvedő; stb. ily jogviszonyban álló egyén lehet, mert hiszen csakis ezek részére van nyitva jogorvoslati út (panaszjog és közigazgatási kártérítés). Megerősíti ezen jogi álláspontunkat a Közigazgatási Bíróság 9705— 1935. P. számú határozata, amely kimondotta, hogy a bíróság gyakorlata értelmében a végrehajtást szenvedőnek a végrehajtás ellen irányuló panaszjoga kiterjed a végrehajtást szenvedőnek házassági életközösségben élő házastársára, — de senki másra. (Közölve: dr. Hegedűs J. és dr. Fejér E.: Közadók kezelésének jogszabályai, 1940. 151. lap.) A 2116. számú közigazgatási bírósági elvi jelentőségű határozat ugyancsak kimondotta, hogy a végrehajtási panasz kizárólag a végrehajtást szenvedőt illeti. A vonatkozó Végrehajtási Utasíáts és a gyakorlat a »végrehajtást szenvedőd fogalmi körébe vonja azt a személyt is, aki ellen személy szerint ugyan nem irányult a behajtási eljárás, de azt vitatja, hogy a tulajdonát képező ingót nem az adózó, hanem másnak, a hátralékért egyetemleg fizetésre nem kötelezett egyénnek a lakásán, helyiségében, stb. foglalták le. Ugyanis az ily zárfeloldási kérelmeket (melyek lényegileg igénykeresetek lennének) végrehajtási panaszként rendeli elbírálni. Le kell azonban szögeznünk azt, hogy az ily zárfeloldást kérő személy is közigazgatási jogviszonyban áll az adóhatósággal, hiszen saját ingói kerültek közigazgatási végrehajtás alá. A most említett személyeken kívül más oly harmadik személynek, aki az adóhatóságokkal közigazgatási jogviszonyban nem áll, az eljárásba való beavatkozási joga csak és kizárólag a KKHÖ. 59. §-a értelmében, igcnykeresettel, lehet. Feleslegesnek tartjuk kifejteni azt, hogy az általunk tárgyalt kárigény, mint jogsérelem, igénykereset útján orvosolható volna. Dr. Habermann Gusztáv: »Végrehajtas közadók módjára, stb.« című és az Adó- és Illetékügyi Szemle 1936. évi kötetében 39. oldalon közölt tanulmánya szerint is: »általában az a helyzet, a községek által vezetett végrehajátsi eljárásnál, hogy a hitelező jogainak védelmére mit sem tehet. ... A végrehajtási eljárások során okozott sérelmek miatt a