Az adó, 1941 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1941 / 2. szám - A kishaszonbérlők állandó adómentessége és a kisiparosok tételes adóztatása

20 Dr. Csulak E.: A kishaszonbérlők állandó adómentessége. földbérlő a szomszéd községben is bérel földet, a szomszéd községben bérelt földet még akkor sem lehet ennek a kérdésnek az elbírálásánál figyelembe venni, ha azzal együtt az összes bérelt terület kataszteri tiszta jövedelme 25 P-nél több. Ha azonban a község határában változások állanak elő, vagyis kél községet egyesítenek és ennek következtében a szomszéd községben bérelt földterület kataszteri tiszta jövedelmével együtt az összes kataszteri tiszla jövedelem a maximális értékhatárt meghaladja, az adómentesség megszűnik; viszont, ha ugyanaz a község több községre válik szét és ennek következtében egyik község területére sem jut annyi földterület, amelynek kataszteri tiszta jövedelme 25 P-t meghaladna, mindegyik bérletet adómentesnek kell nyilvánítani, még ha a földrészletek kataszteri tiszta jövedelme együttesen 25 P-nél többet tesz ki. A másik feltételt, vagyis hogy a földbérlő túlnyomórészt mezőgazdasággal foglalkozzék, a rendelet akként értelmezi, hogy túlnyomórészt mezőgazdasággal foglalkozik az a haszonbérlő, akinek saját magának is van földje, vagy ha nincs is, akkor a bérelt földön akár mint állandó gazdasági cseléd, akár mint időszaki munkás, mezőgazdasági munkát végez, vagy pedig ha ipart vagy kereskedést folytat, ezzel csak a mezőgazdasági munkák szünetelése idején foglalkozik és ebből oly kevés jövedelme van. hogy emellett kénytelen a saját és bérelt földjén a létfenntartáshoz szükséges termények megszerzése céljából mezőgazdasági termeléssel is foglalkozni. Ilyen tehát a rendelet szerint a kishaszonbérlők közül a földmíves, a napszámos, a gazdasági cseléd, a foltozó vagy segéd nélkül dolgozó iparos, a vásári kereskedő, az igás állataival fuvarozást végző földmíves, stb. Ellenben nem sorolható ebbe a csoportba az a kishaszon* bérlő, aki egyben termény- és állatkereskedő, vagy szatócs, vagy mészáros, vagy italmérő, vagy az az iparos, aki általában segédekkel dolgozik, vagy az a kereskedő, aki egész éven át nyílt üzlethelyiségben árusit, és pedig még abban az esetben ,sem, hogyha a bérelt föld területe mellett saját tulajdonban levő földje is van, tehát akit a közfelfogás egyébként hajlandó volna őstermelőnek minősíteni. A harmadik feltételt, vagyis hogy a földhaszonbérlő a földel a saját szükségleteinek a kielégítésére bérelje, a rendelet ,úgy értelmezi, hogy saját szükségleteire termel az a bérlő, aki a termeivényeket a saját háztartásában éli fel, vagy a terményeket a saját háztartási szükséglete céljából tartott állatok etetésére használja fel. Ha az ilyen kishaszonbérlő a lermelvényeiből, vagy a nevelt állataiból legfeljebb 25<>/o-ot piacon, vagy házról-házra járva elad, anélkül, hogy állandóan elárusító helyiséget tartana fenn, ez a körülmény az adómentességet még nem szünteti meg. A rendelet pontosan szabályozza azt is, hogy a kedvezmény elnyerése érdekében milyen kötelességei vannak a kishaszonbérlőriek és hogy a községi elöljáróság az állandó adómentességekel miként