Az adó, 1938 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1940 / 3. szám - A képviselőház módosításai a társulati adó javaslaton

50 Joggyakorlat zálogoíás szabályszerű volt-e, a K. K. H. ö. 46. 3-ának (2) bekezdése. HíetŐleg az 59. (5) bekezdéséhez fűzött utasítás (7) bekezdése alapján a végrehajtási panasz keretébe tartozik, amelyet nemcsak a hátrálékos albérlő vagy a családtag, hanem a főbérlő is benyújthat. Ellenben a lefoglalt ingóságoknak a zár alól való feloldására* irányuló kérelmet, ha e kérelem a végrehajtási panasz elbírálása folytán tárgytalanná nem válik, a 6. §. 9. b. pontjának, illetőleg az 59. §. (1)—(4) bekezdésének, rendelkezései alapján igénykeresetként kell elbírálni. 338. számú jogegységi megállapodás). 30. L, A R. H. ú. 2. §. 2. pontja értelmében a hadirokkant íöld- és ház-, valamint ipari és kereskedelmi vállalat részbirtokost a részarány szerint bir-okában levő föld, ház, valamint ipari és kereskedelmi vállalatrész után kivetett föld-, ház- és általános keresetiadó összege alapján járó rokkantellátási adó alóli mentesség akkor is megilleti, ha a föld és ház, valamint ipari és kereskedelmi vállalat részbirtokos, a községi (városi) adófőkönyvben nem önálló adóalany és ha a köíös föld, ház, valamint ipari és kereskedelmi vállalat többi részbirtokosa ebi en az adómentességben nem részesíthető. II. A R. H. ö. 5. §. (5) bekezdése értelmében a Károly csapatkeresztes föld-, ház-, valamint ipari és kereskedelmi vállalat részbiríokost a részarány szerint birtokában levő föld-, ház-, valamint ipari és kereskedelmi vállalatrész után kivetett föld- ház- és általános keresetiadó összege alapján járó rokkanlellátási adó fele összegének a fizetésében járó kedvezmény azonban, a R. H. ö. 6. §. (1) bekezdéséhez fűzött utasítás (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, csak akkor illeti meg. ha a Károly csapatkeresztes részbirtokos a községi (városi) adófőkönyvben önálló adóalany. (339. számú jogegységi megállapodás . 31. A cégnek a saját ügyére vonatkozólag a cégbírósághoz benyújtott az a beadványa, amely nem az 1920:XXIV. tc. 40. §-ának 1.*—7. pontjában felsorolt és nem a cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló, hanem más irányú kérelmet tartalmaz: az 1914:XLÍII. tc. 3. §-ának utolsó bekezdésében foglalt rendelkezésre figyelemmel az ,'914:XLIIL tc. 1. §. 2. pontja szerint esik illeték alá. (340. számú jogegységi megállapodás). 32. Abban az esetben, ha a polgári bíróságnak az egyik fél keresete (viszontkeresete) tárgyában hozott, részben marasztaló, részben elutasító ítélete ellen mind a két (ellenérdekű) fél egészben vagy részben fellebbvitellel (fellebbezéssel, felülvizsgálattal, csatlakozással) élt, — a Te. 24. és 37. §-aiban foglalt rendelkezéseknek figyelmen kívül hagyása mellett — a fellebbviteli vagy a felülvizsgálati beadványok illetékeit minden egyes beadványtól külön-külön a fellebbezés vagy felülvizsgálati kérelem tárgyának értékéhez, a fellebbviteli és felülvizsgálati el árás során benyújtott egyéb beadványok és felvett jegyzőkönyvek illetékeit pedig a fellebbviteli és felülvizsgálati eljárás tárgyában értékéhez képest — de a kereseti és viszontkereseti követelések vagy azoknak megtámadott részei közül a nagvobbik érték figyelembe vételével — kell megállapítani, illetőleg leróni. Előbbi esetben minden egyes beadvány tárgyának értéke külön-külön, utóbbi esetben pedig a fellebbezési és felülvizsgálati eljárás tárgyának éríéke őrsként értetődően az ellenérdekű fellebbezési és felülvizsgálati kérelmek összevont értéke alapján minden egyes esetben akként határozandó meg, hogy az 1914:XLIII. tc. (a továbbiakban illetéktörvény) 3í—39. §-aiban (VI. fejezet) foglalt rendelkezések figyelembe vételével is az értékek összevonásánál az ugyanarra a tárgyra, dologra vagy összegre vonatkozó kérelem és ellenkérelem, avagy kereseti és viszontkereseti követelés értéke ismételten számításba ne vétessék. [341. számú jogegységi megállapodás).