Az adó, 1938 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1940 / 3. szám - A képviselőház módosításai a társulati adó javaslaton

46 Rendeleiek biztosíttassák, a képviselőház a döntőbizottság tagjainak számbeli meghatározására vonatkozó rendelkezésnek és az ezzel összefüggő lobbi szabálynak a módosítását tartotta szükségesnek. A javaslat idevonatkozó új szövege szerint a döntőbizottság elnökből, továbbá a pénzügyminiszter által meghatározott számú bizottsági tagból áll, akiket felerészben — az elnököt is beleértve — a pénzügyminiszter nevez ki, felerészben pedig egymásközti egyenlő arányban a javaslat eredeti szövegében megállapított intézmények, illetőleg szervek küldenek a bizottságba. A tárgyalási napokat, valamint az azokon résztvevő elnökhelyetteseket és hét bizottsági tagot és pedig az elnökhelyettest is beleértve, felerészben a pénzügyminiszter által kinevezett, felerészben pedig a kiküldött tagok közül az elnök jelöli ki. Az adócsalás kérdését szabályozó 43. §-ba új rendelkezés vétetett fel, amely a vállalat részéről a felügyelet vagy ellenőrzést gyakorló személynek szándékos vagy gondatlan mulasztását — amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik — vétség miatt egy évig terjedő fogházzal rendeli büntetni. Ugyancsak a büntető rendelkezések keretébe tartozó módosítás a 45. §-ba felvett az a rendelkezés, amely a vállalat által elkövetelt adócsalásért elítélt természetes személy terhére megállapított pénzbüntetését a vállalatot is egyetemlegesen felelőssé teszi. Ipari kihágási ügyekben eljáró iparosszakképviselők beadványainak illetékmentessége. A pénzügyminiszter a következőket közölte a pénzügyi hatóságokkal: ! Az 59.809/1885. P. M. számú rendelet szerint »az ipar törvény VI. fejezetében említett kihágások iránti eljárásra vonatkozó összes jegyzőkönyvek, beadványok, nemkülönben a határozatok és a fellebbviteli beadványok az illetékdíjjegyzék 14. tét. 1) és az 53. tét. e) pontja értelmében bélyegmentesek.« Az 1884:XVII. t. c-be iktatott ipartörvény kihágásokat megállapító rendelkezéseit az 1922 :XII. t. c-be iktatott új ipartörvény, a közhasználatú gépjárómüvekről szóló 1930:XVI. t. c. stb. részben hatályon kívül helyezte és másokkal helyettesítette ugyan, azonban illetékjogi szempontból ezeken az új rendelkezéseken alapuló kihágási eljárások is a régi ipartörvény szerinti kihágási ügyekkel azonos elbírálás alá esnek. Ehhez képest az 59.809/1885. P. M. számú rendeletben biztosított illetékmentesség a jelenleg érvényben levő jogszabályok alapján jogosulatlan iparűzés miatt folyamatba tett kihágási eljárásokra is kiterjed. (28.674/1939. sz. püm. rendelet). A mestervizsgáló bizottság határozata elleni jogorvoslati beadványok illetéke. Felmerült kételyek elosztása és az egyöntetű eljárás biztosítása érdekében a pénzügyminiszter a következőket rendelte: Az ipari közigazgatás egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló 1936: RENDELETEK