Az adó, 1938 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1940 / 2. szám - Az 1939. év vámügyi krónikája

30 Rendeletek Nem vonhatók adórendezés alá a magyar jogszabályok alapján az 1939. évre kivételt s az 1939. évi adófőkönyvben nyilvántartóit közadókból fennálló hátralékok. Az adórendezési eljárást hivatalból kell megindítani. Az adórendezés iránt az érdekelt adózóknak külön kérelmet előterjeszteni nem kell. Az adórendezés célja: egyfelől az állami főhatalom átvételét megelőző időben felszaporodott közadó hátralékoknak az adózók teherbíró- és teljesítőképességével való összhangba hozatala, másfelől a törvény és törvényes rendelkezések esetleges méltánytalan alkalmazása folytán az adózók fizetőképességével arányban nem álló mértékben megállapított közadókból fennálló tartozásoknak az adózók ^ teherbiróképességéhez mért arányosítása. Az adórendezés során tehát kedvezményekben csakis az olyan adózó részesíthető, aki tartozását jelenlegi anyagi helyzetében teljes egészében megfizetni nem képets s a tartozásnak azonnali kény szerbehajtása anyagi romlását okozná. A részvénytársaságok és szövetkezetek üzleteredményének felhasználása tárgyában 380/1940. M. E. számú rendelet szerint a részvénytársaságok és a szövetkezelek üzleteredményének felhasználásáról szóló 3.210/1932. M. E. számú rendeletet az 1939. évi június 31). napja után záródó üzletévről készített legközelebbi évi mérlegben kimutatóit üzleti nyereség hovafordítása tárgyában is alkalmazni kell. A m. kir. minisztérium 11.560/1939. M. E. számú rendelete a buza és rozs kiőrlési arányának megállapítása, valamint az egységes jellegű kenyér készítése tárgyában. A kereskedelmi és vegyes őrléssel foglalkozó malmok a 2<y0-nál nem több idegen anyagot tartalmazó búzát csak 75o/o-ra őrölhetik ki, s ezen belül csupán darát és a jelenlegi tőzsdei lisztjelleg mintáknak megfelelő 0-ás liszteket, továbbá egyfajta ken vérlisztet készíthetnek. Az említett liszlfajták kiőrlése után fennmaradó részből takarmánylisztet, illetőleg korpát kell készíteni. A kereskedelmi és vegyes őrléssel foglalkozó malmok a 2o/0-nál nem több idegen anyagot tartalmazó rozsot csak 70<>/o-ra őrölhetik ki s ezen belül csupán egyfajta fehér lisztet, továbbá kenyérliszlet készíthetnek. Az említett lisztfajták kiőrlése után fennmaradó részből takarmánylisztet, illetőleg korpát kell készíteni. Az említett lisztfajtákra vonatkozólag a lisztjelleget a i'öldmívelésügyi miniszter állapítja meg. A megállapított lisztjellegek a 0-ás buza lisztnél és fehér rozslisztnél a legsötétebb, az egységes buza- és a rozs kenyérlisztnél a legvilágosabb színhatárt jelentik. A csak vámőrléssel foglalkozó malmok is a buza és a rozs, vagy a kétszeres kiőrlésénél a takarmányliszten és a korpán, illetve a takarmányliszt és a korpa keverékén felül csupán a rendeletben meghatározott — illetve azokkal azonos jellegű — lisztfajtákat készíthetik. Lisztfajták kevert állapotban forgalomba nem hozhatók. Kenyeret kereskedelmi forgalom céljára csak a rend. 1. §. b) pontjában említett búzalisztből, s olyan keverékből szabad készíteni, amely 85%ban a rendelet 1. §. b) pontjában megjelölt búzalisztből, 15o/0-ban pedig a 2. §. a) pontjában megjelölt rozslisztből áll, s végül a rendelet 2 §. a) és b) pontjában említett két fajta rozslisztnek 50—50<y0 arányú keverékéből és olyan keverékből, melyet a földmívelésügyi miniszter a népkenyér céljaira megállapít. A kenyér címkéjén fel kell tüntetni a sütőüzem nevét, valamint .azt, hogy a kenyér milyen őrleményekből, milyen arányban és hánv «o burgonya hozzáadásával készült.