Az adó, 1938 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1940 / 1. szám - A forgalmi adóigazgatás 1939. évi tevékenysége

Joggyakorlat 15 a hatáskörébe tartozik. Minthogy pedig a panaszost felelősség nem terheli, ingatlanaira telekkönyvi biztosításnak sincs helye és így a jogellenes bekebelezés törlése iránt intézkedni kell. (M. kir. Közigazgatási Bíróság 1356/1938. P. szám). Húsiorgalmi adó. 1929 XXV1U. I e. 2. §; 8. Abból a bizonyítóit lényből, hogy az állatok levágásával keresetszerűén foglalkozó húsiparos az állatot megvette, ellenkező bizonyíttás nélkül okszerűen azt a következtetést kell levonni, hogy azt le is vágta. (M. kir. Közigazgatási Bíróság 7294/1938. P szám). Húsíorgalmi adó 1929:XXV11Í. 1. c. 4. §, 9. Nincs jogi akadálya a húsiorgalmi adó utólagos kivetésének, ha a húsforgalmi adó fizetésérc kötelezett fél a levágott állal értékeként a vételárnál rendszeresen, alacsonyabb összeget jelenteti be és annak annak indokait előadni és igazolni nem tudja. INDOKOK: Alaptalan a panasznak az nlólagos kivetés ellen irányuló jogi kifogása. A húsiorgalmi adó lerovása elvileg az önadóztaláson nyugszik. Az 1929. évi XXVIII. I. c. 4. §-nak 2. bekezdése értelmében az állal forgalmi értéket vagy a vételárat a vágásra kerülő állal tulajdonosa tartozik bejelenteni és a 3. bekezdés szerint, ha a bejelentett forgalmi érték vagy vételár a vágáskor fennálló helyi átlagos állatáraknál indokolatlanul lényegesen alacsonyabb, az adói a levágott állat minőségének és súlyának figyelembevételével a helyi átlagos állatáraknak megfelelően a vágató maga tartozik leróni. Ha ennek a kötelezettségének nem az itt szabályozott törvényes mérvben tesz elegei, nincs semmi jogi akadátya annak, hogy erre utólagosan határozatilag köteleztessék. Az ellenőrzésnek ép ez a célja. Különösen nincs jogi akadálya az utólagos kivetésnke. ha a fél a levágott állal értékeként a vételárnál rendszeresen alacsonyabb összegei jelentett be és ennek indokát előadni és igazolni nem tudja. Az ellenőrző közegek az ellenőrzés rendjén a megvett állat vágatásánál abból a felvetésből indulhatnak ki, hogy a vágató fél a vételárat jelentette be. amit, mint kedvezményi a felhívod 4. 1. bekezdésének utolsó mondata bizonyos keretek közt (15 napon belüli vágás, igazolás és a helyi átlagos állatáraknál nem indokolatlanul lényegesen alacsonyabb ár esetében biztosít is. Az a fél tehát, aki a lényleges vételárnál rendszeresen alacsonyabb értékel vall be, magái az ellenőrzést végző közeget is megtéveszti, meri nem tételezhető fel a 4. §. 3. bekezdésében foglalt jogszabályra tekintettel, hogy az ellenőrzés a vételárnál alacsonyabb értéket rendszeresen elfogadott volna. De különösen helye van amikor, mint a jelen esetben, az ellenőrzés helyes keresztülvitelét akadályozza az a megállapított és beismert körülmény is, hogy a levágott állat pontos és a jogszabály szerint jelentőséggel biró (4. §. 3. b.) súlyának megállapítása, megfelelő mérleg hiányában meg sem történhetett. (M. kir. Közigazgatási Bíróság 10.111 193K. P. szám). Üveg és agvagipari termékek forgalmi adóvállsága. 151.500,1930. P. M. 10. A forgalmi adó váltság rendeletekben megállapított érdekközösségéről nem lehet szó ott, ahol a forgalmi adóváltság fizetésére köteles vállalat áruit más vállalat útján úgy hozza forgalomba, hogy a forgalomba hozó vállalat haszonban nem részesedik. INDOKOK: I. A m. kir. pénzügyigazgatóság a panasszal megtámadott halározatával azl állapította meg. hogy a panaszos cég: F. és társa, il'j.