Az adó, 1938 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1940 / 1. szám - A forgalmi adóigazgatás 1939. évi tevékenysége

Joggyakorlat élvezet folytán az atyját illeti, aki abból panaszosnak évenként visszatérő szolgáltatást teljesít. (M. kir. Közigazgatási Bíróság 855/1938. P. sz.). Társulati adó. T. H. Ö. 12. §. (1) bek. 3. Tejszövetkezeti tagoknak tejárkiegészítés címén kiadásként elkönyvelt összeg a mérlegszerű nyereséghez hozzáadandó. INDOKOK: A társulati adó mérvét illetőleg a panaszos azt kifogásolja, hogy a tagoknak tej árkiegészítés címén kifizetett 1.567 Pengő 35 fillért a mérlegszerű nyereséghez hozzászámították. A panasziratban előadottak szerint a számjelzett összeget nem a szövetkezet fizette ki a kisebb vételárat elért tagoknak, hanem a tagok közül azok, akik az átlagos egység tejárnál magasabb tejárat értek el.« Ez az összeg tehát a panaszbeli előadás szerint tejvételár, amit a tagok szerencsésebb része térít a kevésbbé szerencsés tagoknak és amely összeg csak átmeneti tételként szerepel a könyvekben. A panaszbeli előadás nem fedi az eredményszámla adatait, amelyek szerint »Befolyt tej árkiegészítések és regié költség hozzájárulások« címén 4.801 Pengő 85 fillér van bevételként — és 1.567 Pengő 35 fillér »Tagoknak kifizetett tejárkiegészítés« címén kiadásként elkönyvelve. Vagyis a szóbanforgó összeg nem átmeneti tételként, hanem kiadásként van elkönyvelve. De a panaszbeli előadás nem fedi teljesen a fellebbezésben előadottakat sem, mert azok szerint a szövetkezet azokat a tagjait, akik a tejet olcsó áron kénytelenek értékesíteni, kárpótolni kívánja azon tagok rovására, akik azt magasabb áron tudják értékesíteni. Ezért a magasabb áron értékesített tej után bizonyos százalék szerint megállapított összeget szed a tagoktól és ez a befizetés a literenként szedett regié költséggel együtt a bevételként kimutatott 1.567 Pengő 35 fillér pedig a tagoknak a Szövetkezet által kifizetett árkülönbözet. Ezen elszámolás célja a panaszirat szerint az, hogy a tagok > egymás vevőkörét tiszteletben tartsák és meg ne bolygassák.;; E célt igazolják az alapszabályok 18. §-ában foglalt rendelkezések, amelyek értelmében a panaszos szövetkezet a kölcsönös verseny megszüntetésére irányuló kartel. Az adó alá vont 1.567 Pengő 35 fillér pedig a kartelből származó előny egy része, — az a nyereség, amely a szövetkezet alapszabályszerű üzletműködésének eredményeként jelentkezik, jövedelem, amely a vállalat könyveiben számszerűleg kifejezésre jut, —i a tagok részesedése az üzleteredményben és mint ilyen a T. H. Ö. 12. §-ának (1) bekezdése értelmében adóköteles, mert a nyereség adókötelezettségét nem szüntetheti meg az, hogy a vállalat azt még annak felosztása előtt az eredményszámla terhére könyveli el. (M. kir. Közigazgatási Bíróság 16.236/1937. "P. szám). Társulati adó. T. H. Ö. 14. §. (1) bek. 3. p. 4. Az a körülmény, hogy a vállalat évekig nem élt, vagy nem élhetett azzal a jogával, hogy a vagyontárgyak elhasználása által előállott értékcsökkenést adómentesen leírja vagy tartalékolja, nem szolgálhat alapul arra. hogy az elmaradt leírást egy üzletév terhére pótolhassa. INDOKOK: A panaszos azt kifogásolja, hogy a felszerelés és az iparvágány értékéből 7i/2°/o-on felül leírt összegeket megadóztatták, holott a vállalat kilenc éves fennállása alatt a kedvezőtlen üzleteredmények miatt leírásokat nem eszközölhetett, tehát ezt pótolni kellett, de indokolt volt a leírás azért is, mert 1933. évben a Tisza áradása a panaszirathoz csatolt községi bizonyítvány szerint a felszerelés és a sínek egy részét elsodorta, azoknak értéke tehát elveszett és végül, mert a leírást nem