Az adó, 1938 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1940 / 8. szám - A családi ház fogalma a rendkívüli ideiglenes házadómentesség szempontjából

Joggyakorlat. 149 hogy az íllelekviselés gyakorlati megállapításánál a szegényjogos lel ellentele még a törvényhozó kifejezett célzatából következtethető, s így jogszerű, részleges igénytől is megfosztassék, a törvény logikai értelmezése semmi alapot sem nyújt. A 281 sz jogegységi megállapodásban elfoglalt álláspont mellett abban az esetben °ha °a szegenyjogos fél a kereseti követelést a per folvamán felemeli, s az ítélet meghozatalakori érték és a szegényjogos fél ellenfelének ítéleti marasztalási összege közötti arány kisebb, mint a megelőző perértékek és a marasztalás közötti arány, úgy az illetékviselés ehhez a kisebb, arányhoz, tehát a maraszlaltra nézve kedvezőbb mérvhez igazodnék. Ezzel viszont a marasztalt fél részesülne oly kedvezményben, amiben a törvényhozó említett célzata szerint részesíteni nem kívánta. Ez a tény is azt teszi kétségtelenné, hogy az egész per folyamára egyöntetű arany kötelező felállítása a törvényhozó akaratát nem fedi. Nem akadálya a most elfoglalt jogi álláspontnak a 284. sz. ). §-é sítva nincs, mert a bélyegjegyzékbe foglalt összegszerű feljegyzés az illetékviselés kérdését semmikép sem befolyásolja, de még ha befolyással lett volna is, azt az utólagos 'törvényes rendelkezés megszüntette volna, s mert egy előző alaki rendelkezés egy utólagos anyagjogi rendelkezés terjedelme értelmezésénél alapos logikai magyarázatként nem szolgálhát. Az 1930:XXXIV. t.-c. 8. §-a általános rendelkezésnek tekintendő, így a gyakorlati alkalmazás minden részletére kiterjedő döntést a jelzett jogszabály csak általánosságban 'tartalmaz. A gyakorlatban felmerülhet az illetékviselés kérdése még különösen a Pp. 189. §. alapján indítható új kereset indítása esetében, mikor a felperes az eredeti kereseti jog alapjának megszüntetésével, vagy fenntartásával ugyan, de másodlagos kereseti kérelemként terjeszti elő az új keresetet. Nyilvánvaló, hogy az 1930:XXXIV. t.-c. 8. §-ának rendelkezése az ityen perben felmerült illetékekre is kiterjed, hogy azonban az "ily perekben felmerülő illetékek közül aránylag is melyeket, az eredeti és az új kereset során felmerülteket-e, vagy esetleg csak az új keresctbelieket tartozik a szegénységi jogos fél marasztalt ellenfele viselni, arra a kérdésre a jogegységi megállapodás ki nem terjed. (347. számú jogegységi megállapodás.) Házadó. 1935. évi 70.000 P. M. 5. §. (5) bek. 78. Az a rendelkezés, mely szerint a házbirtokos az átalakítási adókedvezményt csak az általa viselt költségek után igényelheti, a házbirlokos személyében az átalakítási munkálatok folyamata alatt történt változás esetére nem zárja ki a kedvezményből az új tulajdonost. (2028. elvi jelentőségű határozat). 1290/1933. M. E. rend. 1. §. 79. Az egy telken épült és házadó szempontjából egy háznak tekintendő két épületnek a rendkívüli házadópótlék alól való mentességét — ha a közös birtokosok a két épületet természetben megosztva használják — mindegyik épületre önállóan kell elbírálni. (2029. elvi jelentőségű határozat). Általános kereseti adó. r r q ^ § (4) ^ 80. Ha a földhaszonbérlet a gazdasági év szerint, tehát pl. októbor l ével veszi kezdetét és a tiszta jövedelmet gazdasági könyvek alapján munkálják ki, a csonkaévi, továbbá a második és harmadik naptári