Az adó, 1938 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1940 / 7. szám - A társulati adó törvény végrehajtási utasítása
Dr. Kcresztessy E.: Társulati adótörv. végr. utasítása. 125 kintetben, vájjon ezek az adóalap megállapítása szempontjából milyen elbánásban részesítendők. Ezekkel a tételekkel az Ut. 64—73. §-a foglalkozik. Az adóköteles nyereség kiszámításánál a mérlegszerű nyereséghez hozzá nem számítható előző évekről áthozott nyereségek; a megadóztatott tartalékból felhasznált összegek; a tantiemadó alá tartozó öszszegek, valamint a nyereségből a vállalat alkalmazottainak kifizetett jutalékok; a részvénytársaságok új részvényeinek kibocsátásánál névériéken felül befolyt összegek; a vásárlási visszatérítések; a vállalat külföldön levő üzlettelepeinek értékesítésénél az előző évi mérlegben kitüntetett értéken felül befolyt összegek tekintetében az Ut. általában az eddigi rendelkezéseket tartja fenn. A megadóztatott tartalékból felhasznált összegekkel kapcsolatos rendelkezést azonban kiegészíti azzal, hogy a Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki és kárpátaljai területeken levő vállalatnál mindazokat a tartalékokat megadózottnak kell tekinteni, amelyekkel kapcsolatban a vállalat igazolja, hogy azok után a cseh-szlovák adóhatóság a magyar társulati adónak megfelelő különleges kereseti adót kivetett. A vállalat anyagi helyzetének rendezése érdekében eszközölt rendkívüli leírásokkal kapcsolatban közgyűlési határozat bemutatásával kell igazolni, hogy a rendkívüli leírásokat valóban a vállalat anyagi helyzetének rendezése tette szükségessé. Hasonlóképen igazolni kell az adómentes kezelés feltételeinek fennforgását azokkal az összegekkel kapcsolatban is, amelyeket az állam, törvényhatóság vagy község (város) juttat a vállalatnak anyagi helyzetének rendezése céljából. A bányavállalatoknál a szénjog végleges átengedéséért fizetett vételár leírásának jogát a T. a vonatkozó szerződés egy éven belül leendő bemutatásához kötötte. A leírás jogát a vállalat az egy éven túl történt bemutatás esetében sem veszti el, ilyen esetben azonban a leírást csak a 'szerződés bemutatását követő évtől kezdődőleg igényelheti, míg a bemutatást megelőző évekre eső évi 2<>/o-os adómentes leírás jogát végleg elveszti. A T. 16. §-ának azzal a rendelkezésével kapcsolatban, amely a vállalat tőkeérdekeltsége javára elvont kamatok és jutalékok megadóztatását rendeli el, az Ut. 75. §-a hangsúlyozza, hogy a kölcsönvett tőkének a saját tőkével való arányára vonatkozólag nem lehet megállapítani olyan szabályokat, amelyek általános érvénnyel alkalmazhatók lennének. Az, hogy az arány megfelelő-e, a gazdasági és pénzügyi viszonyok alakulásától, a vállalat hitelszükségletei mellett a tőkeérdekeltség üzleti körülményeitől és attól függ, hogy a viszonyok alkalmasak-e arra, hogy a vállalat tőkeemelés útján a saját tőkének az igénybevett kölcsönökhöz való arányát megváltoztassa. Az. a körülmény tehát, hogy a kölcsönt nyújtó a vállalat tőkeérdekeltségéhez, tartozik, önmagában még nem elég indok a kölcsönvett tőkék aránytalanságának megállapítására.