Az adó, 1938 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1940 / 7. szám - A társulati adó törvény végrehajtási utasítása
Dr. Keresztessy E.: Társulati adótöru. végr. utasítása. 123 matba tett eljárás során az üggyel kapcsolatban bármilyen címen felmerültek. A nyugdíjalapra (Ut. 53. §.), a biztosító magánvállalat által létesíthető tartalékokra (Ut. 54. §.), a háramlási tartalékra (Ut. 56. §.), a szabadalmi vagy az időtartamhoz kötött egyéb jogok értékéből tartalékolt összegekre (Ut. 57. §.), a behajthatatlan vagy kétes követelések címén leírt vagy tartalékolt összegekre (Ut. 58. §.) vonatkozó rendelkezések általában az eddigi szabályoknak felelnek meg. Az értékcsökkenési tartalék tekintetében az Ut. 55. §-a világosan rámutat arra, hogy a tartaléknak nincs globális jellege. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy adómentes értékcsökkenési tartalékalapot gyűjteni valamely vagyontárgyra nézve csak addig lehet, amíg a tartalékalap az egyes vagyontárgyaknak az ugyanazon üzleti év végén lezárt leltárban kimutatott értékét el nem éri. Az Ut. 59. §-ában tárgyalt értékkülönbözeti tartaléknak nagy szerepe lesz a vállalatok most következő adózásában. A T. ezzel a tartalékkal azt kívánja biztosítani, hogy az eddig érvényben volt jogszabályok alapján adómentesen gyűjtött értékelési tartalékok a T. 13. §-ának 6. és 7. pontjaiban foglalt értékelési szabályok következtében ne kerüljenek egyszerre adóztatás alá, a jövőben pedig a forgalmi (tőzsdei, piaci) árakon történő értékelésből előálló könyvszerű (nem realizált) nyereség vagy veszteség ne befolyásolja az adóalapot. Az értékkülönbözeti tartalékot a forgalmi árak csökkenésével előálló könyvszerű veszteségek elszámolása szempontjából egységesnek (globálisnak) kell tekinteni. A tartalék globális jellegének kizárólag abból a szempontból van jelentősége, hogy a^ forgalmi árak csökkenése következtében előálló könyvszerű veszteséget mindaddig nem lehet az üzleti eredmény terhére elszámolni, amíg erre az értékkü'.önbözeli tartalék fedezetet nyújt. Az értékkülönbözeli tartalékba helyezhelő összeg megállapításánál • egyfelől az értékpapírok, devizák és valuták, valamint az anyag- és árukészlet forgalmi árának változásából előálló minden emelkedési, másfelől a forgalmi árak változásából előálló minden csökkenést számításba kell venni, vagyis az emelkedés következtében előálló könyvszerű nyereség terhére a csökkenés következtében előálló könyvszerű veszteséget be kell számítani és csak a különbözetként mutatkozó összeget lehet értékkülönbözeti tartalékként a terhek közé beállítani. Az értékkülönbözeti tartalékba helyezett összegeket csak addig lehet adómentesen kezelni, míg a vállalat az értékpapírokat, devizákat és valutákat, valamint az anyag- és árukészletet, mellyel kapcsolatban előállott könyvszerű nyereséget tartalékolta, nem értékesíti. Ha a vállalat a .szóbanlevő vagyontárgyakat, vagy azok egy részét értékesíti, aminek következtében az addig adómentesen tartalékolt könyvszerű nyereség valóságos nyereséggé válik, a tartaléknak az értékesített értékpapírra,