Az adó, 1938 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1940 / 6. szám - Módosítások az egyenesadó-javaslaton

Dr. Csulak E.: Módosítások az egyenesadó javaslaton. 99 kiyetettek is, annak összege az adózó 1940. évi adóalapjának 10°/o-ánál is kevesebbet lesz ki. Ebből következik, hogy ha a beruházási hozzájárulás összege az évi jövedelemnek már llo/o-át eléri, beruházási pótlékot már nem lehetne kivetni, holott az olyan adózónál, akinél a beruházási hozzájárulás!összege a 10o/o-on alul maradt, beruházási hozzájárulás és beruházási pótlék fejében együttesen többet fizetne, mint amilyen összeget beruházási hozzájárulás fejében fizet az az adózó, akinek beruházási hozzájárulása az évi jövedelmének 10<yo-át éppen hogy meghaladta. Pl. ha valakinek az évi jövedelme évi 26.000 P-ben nyert megállapítást, a beruházási hozzájárulása pedig 2550 P-t tett ki, akkor a terhére még beruházási pótlékot is kell öt éven át kivetni, amelynek összegébe természetesen a beruházási hozzájárulás egyötöd részét be kell tudni; viszont az az adózó, akinek a terhére 2650 P beruházási hozzájárulást vetettek ki, a beruházási pótlék fizetése alól mentesült volna. Ezen a visszás helyzeten a bizottság akként segített, hogy a 10o/0-os határt elejtette és ehelyett kimondotta, hogy beruházási pótlékot nemcsak az köteles fizetni, akinek terhére beruházási hozzájárulást egyáltalában nem vetettek ki, hanem az is, akinek terhére beruházási hozzájárulást kivetettek ugyan, azonban ennek egyötöde kevesebb, mint) a terhére 1940. évre kivetett jövedelemadó fele. Ezzel a rendezéssel a bizottság elérte azt, hogy a 10.000 pengőnél nagyobb jövedelmű adózók közül a beruházási pótlékot mindazok fizetik, akiknél ennek a pótléknak az 1940. évi adó után számított összege több, mint a beruházási hozzájárulás egyötöd része. Természetesen, a későbbi években ilyen szelekciót nem kell végezni, mert aki 1940. évben ezt a mértéket megütötte, a későbbi években is adóköteles és a pótlékot a mindenkori jövedelem alapulvételével megállapított adó 50o/o-ában kell kivetni, feltéve, hogy a beruházási hozzájárulás egyötödének levonása után is marad még előírható összeg. A beruházási pótlékkal kapcsolatban a bizottság által megállapított szöveg elrendezte azt a kérdést is, hogy mi történjék abban az esetben, ha a jövedelemadót a haszonélvező terhére, a beruházási hozzájárulást pedig a haszonélvezett vagyon tulajdonosára vetették ki. Az eredeti szövegből ugyanis értelemszerűleg következett, hogy, a haszonélvező terhére megállapított jövedelemadó alapulvételével a beruházási pótlékot akkor is ki kellett volna teljes összegében vetni, ha a jövedelem kizárólag haszonélvezett vagyonból származik, mert a beruházási hozzájárulás kivetésénél a haszonélvezettel terhelt vagyont is a tulajdonosnál kellett számításba venni. Kétségtelen, hogy ilyen esetben ;ugyanaz a vagyon kétszer került volna megterhelés alá, ami a törvényhozónak semmi esetre sem lehetett szándéka. Éppen ezért a bizottság ezt a kérdést úgy rendezte el, hogy ha a jövedelemadó alapjában olyan jövedelem is foglaltatik, amely haszonélvezett vagyonból származik, az ilyen jövedelemre aránylagosan eső adót a jövedelemadó összegéből előbb le kell vonni és csak a megmaradó