Az adó, 1938 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1940 / Tartalommutató

IX Oldal vádat és az eljárás ilyen bűncselekménvért foívt, az eljárás illetékköteles. (11026/1936. P.) 18 1930:XXXIV. t.-c. 8. §. 77. A magyar királyi közigazgatási bíróság a 284. sz. jogegységi megállapodásnak a szegényjogos fél marasztalt ellcníele illetékfizetési kötelezettségének aránya értelmezésére vonatkozó részét hatályon kívül helyezi és az 1930:XXXIV. t.-c. 8. íjnak azt a rendelkezéséi, hogy a szegényjogban részesült fél ellenfele, ha pervesztes, kiszabás útján a marasztalási összegnek aránylag megfelelő illetéket megfizeLni köteles, akként értelmezi, hogy a perben felmerült minden illetékre nézve külön állapítandó meg az illeték értékalapjául szolgált perlárgy érték és a marasztalási összeg közti arány, s a szegénységi jogban részesült fél ellenfele az egyes illetékekből csak a külön-külön mutatkozó arány szerinii részösszegek megfizetésére köteles. (347. jogegys. megáll.) 147 49. Ha szegényjogos felperes az alperest sajáL személyében és örökösi minőségében külön-külön kérte marasztalni és a járásbíróság csak az örökösi minőségben marasztalta az alperest, az alperes csak 50«b erejéig tekintendő pervesztesnek és az illeték is csak ezen aránv erejéig terheli. (6966 1937. P.) 58 3. ILLETÉKSZABÁLYOK ÉS DÍJJEGYZÉKHEZ. III. szab. 1. §. 109. I. Ha az egyik kereskedő állal vezetett kereskedelmi könyv egy, másik kereskedő birtokába kerüi, aki azt saját üzlete eseményeinek a feljegyzésére használja, a kincstár, — a korábbi birtokos által fel nem használt könyvívek térfogatának alapulvételével, — törvényesen követel illetéket. 182 II. Á kereskedelmi könyv után lerótt illeték visszatérítésének csak abban az esetben lehet helye, ho a könyvbe még egyetlen bejegyzés sem történt. (2043. elvi jel. határozat.; 182 Oldal III. szab. 148. §. 87. A bélyeggel lerótt iletékek jogosságát csak a rendes jogorvoslati batáridőn belül lehet megtámadni, illetőleg azt visszakövetelni. (2037. elvi j. h.) 152 1920:XXIV. t.-e. 14. §. 5. pont. 101. A korlátolt felelősségű társaság cégszövegí'nek megváltoztatása után az 1920. évi XXIV. t.-c. 14. 5. pontjában meghatározott illetéket jogosult a kincstár követelni. (13689 1938. P.) 163 154.709 1933. P. M. 96. Községgel kötött csupán az útépítéshez szükséges kőanyagoknak az építkezés színhelyére leendő fuvarozása iránti megállapodás, mint nem >műelőállí;ási szerződés«, illetékköteles. (15296/ 1938. P.) 158 III. díjj. 13. létei IV. 2. póni ja. 15. Kerékpárőrző automaták felállításának engedélyezését kérő beadvány, mint különleges jogosítvány megadása iránti folyamodvány, az ill. díjj. 13. tétel IV 2. pontjában megbatározott illeték alá esik. (14259 1936. P.) 34 III. díjj. 13, tétel IV. 15. 1500 1929. P. M. 2. g. 8. pont. 99. Az adós személyében örökösödés következtében beállott változásra vonatkozólag készült megegyezés, mint az It. 73. §-ban szabályozott változással ani'óg adós személyében beálló változás, 2 pengő okirati illeték alá esik. (1579/1939. P.) 161 111. díjj. 13. tét. IV. 16. 1920:XXIV. t.-c. 40. § 3l. A cégnek a saját ügyére vonatkozólag a cégbírósághoz benyújtott az a beadvánva, amely nem az 1920:XXIV. t.-c. 40. §-ának 1—7. pontjában felsorolt és m m a cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló, hanem más i ányú kérelmet tartalmaz: az 1914:XLI1I. t.-c. 3. §-ának utolsó bekezdésében foglalt rendelkezésre figyelemmel az 1914:XLIII. t.-c. 1. §. 2. pontja szerint esik illeték alá. (340. sz. jogegys. m.) 50 III. díjj. 14. tétel g. | 19. Kőmíves ellen képesítés hiányában vállalt építkezés miatt indított eljárásban harmadik személy részéről érvényesített fel-