Az adó, 1938 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 1. szám - Beszámoló az 1937. év illetékügy eseményeiről

36 Beszámoló az 1937. év illetékügyi eseményeiről. velet — a fél tudtával — az iratokhoz tette (18.309—1934. P.). A kereskedelmi levélnek feltételes illetékmentessége akkor is megszűnik, ha a levél tartalmát valamely be­adványban vagy tárgyalási jegyzőkönyvben idézik. De ha a levél tartalmát nem egészen, hanem csak részben idé­zik, akkor a mentesség megszűnése csak az idézett rész­let tartalmának alapulvételével járó illetékösszeg erejéig áll be (294. számú jogegységi megállapodás). Az adóbe­vallás benyújtására halasztást kérő beadvány illetékköte­les (13.446—1935. P.). A m. kir. postatakarékpénztár igaz­gatóságához intézett beadványok általában illetékkötele­sek (10.163—1936. P.). Ha az ügyiratok között ügyvédi meghatalmazás van, a fél részére történt kézbesítés nem szabályszerű (16.349—1936. P.). Ha a fizetésre elsősor­ban kötelezett ismeretlen tartózkodású s emiatt részére a fizetési meghagyást kézbesíteni nem lehetett, az illeték a másodsorban fizetésre kötelezettől még nem követelhető (7.960—1930. P.). A meghatalmazás illetékéért a megha­talmazott — ha a meghatalmazást elfogadja — abban az esetben is felelős, ha a meghatalmazó illetékmentes személy (1938. elvi jelentőségű határozat). Az állammal, törvényhatósággal, községgel s általában közintézetekkel kötött önálló munkavállalási szerződések után csak ak­kor lehet illetéket követelni, ha a szerződést okiratba fog­lalták (1939. számú elvi jelentőségű határozat). Azok a részvénytársaságok vagy szövetkezetek, amelyeknek célja és üzletköre kizárólag vagy túlnyomóan ingatlanok keze­lése s ennélfogva illetékegyenértéket az ingatlan szerzé­sét követő hó 1. napjától kezdve tartoznak fizetni, az illetékegyenértéknek a szerződés időpontjában folyó első kivetési időszak végéig leendő kiszabás céljára — az ingat­lan megszerzésének a vagyonátruházási illeték kiszabása céljára való bejelentésen kívül — nem tartoznak külön bevallást adni. Ennek folytán az illetékegyenérték kiszab­hatásának joga attól a naptól számított öt ,év alatt évül el, amely napon a szerzést a vagyonátruházási illeték ki­szabása céljára bejelentették, illetve amely napon a pénz­ügyi hatóságoknak tudomására jutott, hogy a bélyeggel lerovandó vagyonátruházási illeték lerovását elmulasztot­ták. Az öt év eltelte után csupán a fizetési meghagyás kéz­besítésétől visszafelé számított öt éven belül esedékessé váló negyedévi részleteket lehet követelni (283. számú jog­egységi megállapodás). Ingatlanra vonatkozó haszonélve­zeti jog gyakorlásának visszteher ellenében való átruhá­zása (átengedése): 1. ha az idegenek részére, vagy a tu-

Next

/
Oldalképek
Tartalom