Az adó, 1938 (26. évfolyam, 1-10. szám)
1938 / 1. szám - Beszámoló az 1937. év illetékügy eseményeiről
34 Beszámoló az 1937. év illetékügyi eseményeiről. Ugyancsak az 1937. évben készült el és került a törvényhozás elé »Az ügyvédi meghatalmazásról« szóló törvényjavaslat, amelynek nagyjelentőségű rendelkezéseit a törvény közeli kihirdetése után azonnal ismertetjük. Az illetékkezelés racionalizálása körüli kisérletek az1 1937. évben továbbfolytak s ezek a kisérletek különösen az illetékkiszabási hivatalnál biztatnak szép eredménnyel. A vidéki m. kir. adóhivatalok illetékkiszabásának és kezelésének centralizálása kérdésében az 1937. évben nem történt döntés. Reméljük, hogy az 1938. év 'itt is végeleges állásfoglalást hoz. A kérdés igen nagy fontosságú, mert sok tekintetben összefügg a technikai racionalizálás lehetőségeivel. Az 1937. év fontosabb illetékügyi rendeletei a következők: A 144.881—1936. számú pénzügyminiszteri rendelet (1. 1937. évi Adó 15. oldal) megállapította, hogy a biztosítási illeték a biztosítási illeték alapjához hozzá nem számítható. A 170.275—1936. számú rendelet (1. 1937. évi Adó 15. oldal) szerint a Közszállítási Szabályzat 1. §-ában felsoroltak részére tett ajánlatok a 44.466—1936. számú rendelettel szabályozott illetékek alá esnek, tekintet nélkül arra, hogy maga a szállítá/S a Közszállítási Szabályzat hatálya alá esik-e vagy nem. A 175.887—1936. számú rendelet (1. 1937. évi Adó 15. oldal) tisztázta a betét- és folyószámla átalányilleték! tárgya körüli zavarokat s — a Közigazgatási Bíróság ujabb gyakorlatának megfelelően — kimondotta, hogy a törvény (1920: XXIV. t.-c. 19. §.) csak a gyümölcsöző tőkék után kívánta az illetékkötelezettség megállapítását. A 151.736—1936. számú rendelet (1. 1937. évi Adó 16. oldal) megállapította, hogy az egyházközségek elöljáróságainak, illetve lelkészségeinek az árvaszék által az 1894: XXXII. t.-c. 3. és 4. §-ai alapján a gyermekek más vallásra áttérése tárgyában hozott határozatok ellen irányuló fellebbezései vallásügyi közigazgatási kérdésben benyújtott beadványoknak tekintendők s mint ilyenek, az ül. díjj. 85. t. 16. pontja alapján illetékmentesek. A 3020—1936. számú rendelet (1. 1937. évi i.Adó 17. oldal) — amelyet a pénzügyminiszter a 4.800—1936. M. E. számú kormányrendelet 7. §-ána*k (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján adott ki — a biztosítási illetékeket lényegesen felemelte és a felemelésből származó többletet az »Élelbiztosítási rendezési alap«-ba utalta.