Az adó, 1938 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 1. szám - Az illetékekről szóló törvényjavaslat előadói tervezete

24 Az illetékekről szóló törvényjavaslat előadói tervezete. természetű illetékek mértékét az okirati illetékek egész területén a mai 3.6<y0-ról 1.2o/0-ra szállítja le. A tervezett intézkedés a váltságfizetésre közvetlenül kötelezetteket nem érinti, mert ezek az eladásaikat feltételesen illetékmentes kereskedelmi levél alakjában bonyolíthatják le, közszállításoknál pedig az illetékeket amúgy is felszámíthatják. A kisipari, kiskereskedelmi és a magánosok közötti forgalom viszont az illetékkulcs általános és lényeges leszállításával tetemes előnyhöz jut. Lényeges módosítást tervez az Et az alkalmazottak nyugtailletékének újabb szabályozásával is. Az alkalmazottak nyugtailletékét ezidőszerint csak a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok fizetik. Más munkaadóknál ez az illetékteher nem áll fenn. Emiatt a részvénytársaságok és szövetkezetek ezt az illetékkötelezettséget joggal kifogásolják. Az egyenlő elbánás elvének szem előtt tartásával az Et a kérdést akként szabályozza, hogy az illetékkötelezettséget az alkalmazottak kereseti adójának fizetési kötelezettségéhez köti, mégis azzal a módosítással, hog3^ az illetékmentes jövedelem felső határát havi 160 P-ben, illetőleg évi 1.920 P-ben állapítja meg. Emellett a megoldás mellett az illetékteher arányosabban és szociálisabban fog megosztani, mert nemcsak a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok, hanem más munkaadók is fizetni fogják, viszont a 160 P-t meg nem haladó jövedelem a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok alkalmazottainál is mentesülni fog. (255. §.). A jelenlegi jogszabályok a kereskedőknek és ipar-< űzőknek csupán azokat a leveleit kívánták feltételes illetékmentességben részesíteni, amelyeket szorosan a kereskedő vagy iparűző mindennapi üzleti tevékenységével kapcsolatosan állítanak ki. Az illetékmentességben részesíteni kivánt tárgykör megjelölése azonban nem szabatos. Ennek következtében a jogszabályoknak kiterjesztő magyarázatával— hol sikerrel, hol sikertelenül — olyan levélbe foglalt okiratokat is feltételes illetékmentességben részesülőknek vitatnak, amelyekre a mentesség megállapítása nem céloztatott. A pénzügyi hatóságok álláspontja sem egységes. A joggyakorlat is a legellentétesebb felfogások érvényesülését szemlélteti. Szükséges tehát a fennforgó ellentétek kiküszöbölése és a kérdés világos rendezése. Ebből a célból az Et azt a megoldást tervezi, hogy a feltételesen illetékmentes levélbe foglalható okiratokat taxatíve felsorolja. (400 §.). A jelzálogjog megalapításába beleegyező nyilatkozatot