Az adó, 1938 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 1. szám - Az illetékekről szóló törvényjavaslat előadói tervezete

Az. illetékekről szóló törvényjavaslat előadói tervezete. 21 mozdítása érdekében az általános illetéktételek alá eső; ivnagyságot a papirosanyag leggazdaságosabb kihasználására alkalmas szabványos ívnagyságban (1250 és 2500 cm2) állapítja meg. (18. §.) Szociális okokból a kisemberek terhén könnyít a javaslat azzal, hogy az öröklési illetéknek bélyeggel való kötelező lerovását elejti. (26. §.) Az illetéklerovás elmulasztásának következményeként jelentkező különféle bírságokat és felemelt illetékeket egyszerűsíti és egységesíti s az ezekre fennálló jogszabályok szigorát ugyancsak szociális szempontból lényegesen enyhíti. (102—105. §., 110. §.) Az általános jogelveknek megfelelően a kiszabási jog érvényesítésének időbeli korlátot állít s kimondja, hogy a kiszabási jog a bejelentés elmulasztása esetén is 10 év alatt elévül. (35. §.) Gyakorlati szempontok indokolják a fizetési kötelezettségre vonatkozó szabályok módosítását. A visszterhes ingatlan vagyonátruházási illetékek megfizetésére egyetemlegesen kötelezett felek között a jelenlegi jogszabályok sortartási kötelezettséget állapítanak meg. Ez a jogállapot egyrészt szembenáll az egyetemlegesség fogalmával, másrészt az eladóra nézve gyakran hátrányos helyzetet teremt, mert a pénzügyi hatóság sokszor csak évek múlva követeli tőle az illetéket, olyankor, amikor az elsősorban fizetésre kötelezett vevőtől behajtani már sem a kincstár, sem az eladó nem tudja. A sortartás megszüntetése esetében az eladó is kénytelen számontartani a vevő kötelezettségét s így módjában áll fizetésre szorítani a vevőt még olyan időben, amikor az az illetéket meg tudja fizetni (37. §.). Hasonló szempontok indokolják a tervezetnek azt a rendelkezését is, hogy a dologi adós a közvetlen fizetésre kötelezettekkel egyenlő hatályú fizetési kötelezettséggel felel, mert a dologi adósnak az ingatlant terhelő illetékekről az ingatlan megszerzésekor módjában volt hivatalos értesítést kérni, tehát, ha a köteles gondosságot elmulasztja és az ingatlant tudva illetékteherrel veszi meg, indokolatlan, hogy ő az illetékért csak a személyes fizetésre kötelezettekkel szemben eredménytelenül végződő végrehajtási eljárás lefolytatása után — esetleg évek múlva — s csak mint dologi adós feleljen. (45. §.). Gyakorlati szempontokból a tervezet a különböző határidőket egységesíti s általában 15 napos határidőket állapít meg (90., 113. §.). A statisztikai hivatal ujabb adatainak figyelembevéte-