Az adó, 1938 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 1. szám - Az illetékekről szóló törvényjavaslat előadói tervezete

Az illetékekről szóló törvényjavaslat előadói tervezete. 19 illetékeket. A nyilt parancs az 1850. évi november hó 1-én lépett hatályba. A nyilt paranccsal bevezetett rendszeren az első érdemleges változtatás az 1854. évben történt, amikor is a nehezen kezelhető bélyeges papirok helyett áttértek a bélyegek használatára. A bélyeges papirok használatát azonban véglegesen csak az 1858. év november hó 1-ével szüntették be. Az alkotmányosság helyreállítása után az 1868: XXIII. t.-c.-ben felhatalmazást kapott a pénzügyminiszter, hogy az illetékekre, valamint a dijakra vonatkozó szabályokat — a törvényben foglalt módosításokkal — az 1869. évi december hó 31-ig érvényben tarthassa. Ezt a felhatalmazást a törvényhozás évről-évre meghosszabbította, míg végre az 1875: XXV. t.-c. a felhatalmazást a törvényhozás további rendelkezéséig adta meg. Az 1868: XXIII. t.-c.-ben foglalt felhatalmazással a pénzügyminiszter olyan módon élt, hogy az illetékekre vonatkozó rendelkezéseket a pénzügyi törvények és szabályok 1868. évben kiadott hivatalos összeállításának 14. füzetében foglalta össze. Ez az összeállítás az 1869. március hó 1-én lépett hatályba s ettől kezdve a bécsi cs. kir. pénzügyminiszter által előbb kiadott törvényekre, pátensekre s rendeletekre hivatkozni tilos volt. Az 1881: XXVI. t.-c. 29. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a pénzügyminiszter újból kiadta »A bélyeg- és jogilletékek iránti törvények és szabályok hivatalos öszszeállítása« cím alatt a hatályos rendelkezések összefoglalását. Ennek az összeállításnak az 1885. évben kiadott II. (javított) kiadása a» mai magyar illetékjog alapja. Az ezt követő időben, — eltekintve a részleges szabályozás, módosítás és kiterjesztések tömegétől, — az 1914. évig mélyreható változtatás nem történt. A magyar polgári perrendtartásról szóló 1911:1. t.-c. azonban szükségessé tette a peres és perenkívüli eljárásokban lerovandó ületékek szabályozását. így jött létre a törvénvkezési illetékekről szóló 1914:XLIII. t.-c. Az illetékjog tulajdonképeni nacionalizálása a vagyonátruházási illetékekről szóló 1918:XI. t.-c.-vei indult meg, azonban a háborút követő zavaros helyzetben az 1920. évben alkotott két kiváló törvénynél (XXIV. és XXXIV. t.-c.) továbbjutni nem tudott. A most megvitatás alá bocsátott előadói tervezetről tehát joggal állíthatjuk, hogy ez az első kísérlet a magyar nemzeti illetékjog megalkotása irányában.