Az adó, 1938 (26. évfolyam, 1-10. szám)
1938 / 1. szám - Az átalakítási házadókedvezmény
Dr. Csulak: Az átalakítási házadókedvezmény 5 tételére, avagy legalább is a rendes karbantartására fogja fordítani, mert ehhez az észszerű feltevéseken kívül még €gy elmaradhatatlan kellék is szükséges: magának az érdekelt háztulajdonosnak az elhatározása, hogy a rendkívüli pótlékok eltörlése után mutatkozó adómegtakarítást valóban erre a fontos közgazdasági célra fogja felhasználni! Minthogy pedig feltevésekre okos közgazdasági politikát nem lehet alapítani, a reálpolitika is amellett szól, hogy adótörlésben csak az a háztulajdonos részesüljön, aki igazolja, hogy a házvagyonban rejlő érték konzerválásához szükséges munkálatokat valóban el is végeztette. Lehet, hogy a rendkívüli pótlék eltörlésével felszabaduló házjövedelem-rész is — vagy közvetlenül, mint dolgoztató tőke, vagy közvetve, mint hiteltőke — ugyanezt a közgazdasági célt szolgálná, de annyi kétségtelen, hogy az adótörlésnek a munka elvégeztetésétől való függővététele az az egyetlen biztos csatorna, amelyen keresztül a kedvezmény útján felszabaduló pénz egyenesen arra a helyre fog jutni, ahová a kedvezmény mögött rejlő közgazdasági megfontolás mindenkor juttatni kívánta. De a kedvezmény fenntartása a vidék rossz, vagy hiányos tájékozottsága miatt is egyelőre szükséges volt, mert a vidéki városokban és nagyobb forgalmú községekben az érdekeltek most kezdik észrevenni azt a jelentős gazdasági támogatást, amely az átalakítási házadókedvezményben rejlik. A vidék drága építkezési viszonyai mellett a házadómentességekkel támogatott új építkezések — bár modern lakások iránt mindenütt igen nagy a kereslet, — jóformán észre sem vehetők, ennélfogva a szegényes, elhanyagolt városkép megjavításához csakis a kellő csínnal és hozzáértéssel végrehajtott épületátalakítások vezethetnek. Maga az új rendelet megtartotta az eddigi kedvezmény mértékét, időtartamát, felhasználásának rendjét és az eljárási szabályokat, azonban néhány olyan új rendelkezést vett fel, amelyekkel érdemes bővebben foglalkozni. Ezek az új rendelkezések főként a kedvezményre igényt adó, illetőleg az abból kizárt munkálatokra vonatkozó rendelkezéseket módosítják, a légoltalom országos megszervezése érdekében pedig a légoltalmi munkálatok költségeit egészen különleges elbánásban részesítik. Minthogy az új rendelet az 1937. év végével lejárt rendelet szerkezetét, és szóhasználatát teljesen megtartotta, fejtegetéseink során csupán azokkal a rendelkezésekkel fogunk foglalkozni, amelyek a régi szöveget módosították, vagy új rendelkezésekkel bővítették.
