Az adó, 1938 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 8-9. szám - Adózás és családvédelem

Joggyakorlat 271 deli illeték alá vonni, minthogy a hozományt nyújtó részére történt vi&zszaadás tulajdonjogi változást nem jelent — az átvevő volt a tulajdonos — a vétbizonytívány illetékét sem jogosult a kincstár követelni. Minthogy pedig az állandó okirati illeték a közjegyzői okiraton lerovatott, az illeték törlését el kellett rendelni. SM. kir. Közigazgatási Bíróság 10.859.1936. P. szám). 94. A H. H. ü. 5. §. (4) bekezdésének alkalmazása szempontjából »teljesen lebontott épület« meghatározás alatt a teljesen lebontott épületrészt is érteni kell. (1895. elvi j. határozat.) 95. A faanyagok raktározására szolgáló, bár állandó jellegű, tetővel ellátott, oszlopokon nyugvó, falazat nélküli szinek, nem tárgyai a házadénak. (1982. elvi j. határozat.) 96. Az 1924:XÜ. t.-c. alapján létesített társasházakban lévő egyes külön telekkönyvezett építményrészek, illetve tulajdonostársi illetőségek házadőmentességi szempontból az 58.181/1935. P. M. számú rendelettel megállapített rendkívüli ideiglenes adómentességben részesíthető családi házak fogalma alá esnek. (1983. elvi j. határozat.) 97. Ha a község az építtető, az átalakítási adókedvezmény szempontjából a területén történő munkálatokról nem kell bejelentést tennie. (1984. elvi j. határozat.) 98. Az adózó ellen folyt kényszeregyezségi eljárás során a hitelezők által az adózónak adott engedmény az adómérleg felállításánál az üzleti eredményt növelő tétel. (1986. elvi j. határozat.) 99. Foi'galmiadó-váltsággal terhelt árunak bérbeadásából származó bevétel — ha a bérbeadás keresetszerűen történik, — általános forgalmiadó-köteles. 1987. elvi j. határozat. 100. A vételárhátralék-követelés engedményezése egymagában még nem nyújt jogalapot a követelésnek kölcsönként minősítésére, minélfogva — az ügyletújítás esetét kivéve — kamatilleték követelésének nincs helye. 1988. elvi j. határozat.) 101. Közhatósági tisztviselőt, az 1920:XXIV. t.-c. 3. §. (4) bekezdésében megállapított kezessége alapján, a nyugta- és szerződési illeték megfizetésére csak a nyugta kiállítójának és az azt elfogadó közhatóságnak közvetlen fizetési kötelezettségét követően lehet kötelezni. Ugyanez az elv irányadó akkor is. ha a kifizetés nem nyugta ellenében, hanem a postatakarékpénztár csekkforgalma útján történik. 1989. elvi j. határozat.)