Az adó, 1938 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 8-9. szám - Adózás és családvédelem

Joggydkorlat 267 tozó önálló kereseti tevékenység körében történt áruszállítás vagy munkateljesítés cselekményének tényálladéki alkateleme, hogy az üzletkötés: L önálló kereseti tevékenység körében. 2. visszteher ellenében történt. Az önálló kereseti tevékenység az Utasítás 4. §-a értelmében azt jelenti, hogy a keresetüző a saját számlájára és felelősségére másoktól függetlenül folytat kereseti tevékenységet, ami általános forgalmiadójogi szempontból az Utasítás 6. és 7. §-ai értelmében fennáll minden kereskedőnél és nem áll fenn a bér vagy szolgálati viszonyban álló alkalmazottaknál. A cég, forgalmi adójogi vonatkozásban külön adóalanyiságot, adójogi személyiséget jelent. Két önálló alakulat (részvénytársaság és közkereseti társaság között létesült visszterhes áruszállítás akkor is forgalmiadó alá esik. ha a két alakulat az adott pillanatban azonos személyekből áll. A jelzett megállapodás nem bér- vagy szolgálati alkalmazotti viszonyt jelent és ilyen alkalmazási viszony önálló cégek közt különben is fogalmilag ki van zárva. A cég, a létrehozó cégektől kifelé függetlenül és a saját számlájára és felelősségére folytatja a kereseti tevékenységet — a rendszeresen ismétlődő ügyletkötést — és az a körülmény, hogy belső viszonyban az ellenértéket szerződésileg és miként állapították meg, a íorgalmi adókötelezettségre befolyást nem gyakorol. (309. számú jogegységi megállapodás.) Kcndkivüli illetékpótlék. 2030/1932. M. E. 16. §. 90. A 2030/1932. 31. E. .-zánni rendeletben megállapított 20<y0-os rendkívüli illetékpótlék a rendelet hatálybalépése előtt keletkezett illetéktárggyal kapcsolatban akkor is követelhető, ha az illetékfizetésre köteles felek az illetékkiszabás végett való bejelentést, habár arra kötelesek voltak, nem tették meg .és az államkincstár az illetéktárgyről a rendelet hatálybalépésénél későbbi időpontban a bejelentési határidő eltelte után hivatalos leletből vagy feljelentésből szerzett tudomást. INDOKOK: 1932. évi 2030. M. E. számú rendelei 16. §-a 1 bekezdésének 2. pontja azt a szabályt tartalmazza, hogy a rendkívüli illetékpótlékot a rendelet hatálybalépése előtt keletkezett illetéktárggyal kapcsolatban is le kell róni, ha az illetékkiszabás végett való bejelentést késedelmesen a kitűzött határidő elteltével a rendelet hatálybalépése után tették meg, s a bejelentési kötelesség magukat az illeték fizetésére köteles feleket terhelte. Ennek a szabálynak értelmezésében előfordult olyan felfogás, amely szigoruan a szabály szavaira támaszkodva, azt vitatta, hogy rendkívüli illetékpótlék nem kerülhet alkalmazásra, ha az illetékfizetésre köteles felek kiszabás végett bejelentést egyáltalán nem — késedelmeseri sem — tettek, hanem az illetéktárgy más úton jutott az államkincstár tudomására. A szabály szövegében azonban nem a bejelentésen, hanem a késedelmes-