Az adó, 1938 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 8-9. szám - Adózás és családvédelem

Joggyakorlat 265 meg az, hogy a zárgondnok által teljesített befizetések mikénti elszámolása tekintetében, sem az előbb említett 84. §., sem pedig más törvényhely kivételes rendelkezéseket nem tartalmas. Ebből okszerűen az következik, hogy ezeket a befizetéseket mindenkor a K. K. H. Ö.-nek az adóbefizetések elszámolására érvényben lévő általános rendelkezései szerint kell elszámolni, úgy, mintha a befizetéseket maga a hátralékos teljesítette volna. Ennél fogva helyes törvénymagyarázat alapján arra a megállapításra kellett jutni, hogy a fentemlített 84. §. (2) bekezdésében a zárgondnak fizetési kötelezettsége tekintetében megállapított törvényes rendelkezés, a zárgondnok által teljesített befizetések elszámolásának a kérdését nem érinti. Az ebben a bekezdésben foglalt törvényes rendelkezés csak azt jelenti, hogy a zárgondnok személyes kötelezettség alapján, a zárlati vagyon jövedelméből a zárlat tartama alatt esedékessé vált és a K. K. H. Ö. 83. §-ában meghatározott köztartozásokat, minden egyes követelést megelőzően, azért tartozik fizetni, hogy a zárlat tartama alatt a köztartozások ne emelkedjenek. A zárgondnoki fizetési kötelezettségre vonatkozó ez a törvényes rendelkezés tehát nincsen ellentétben a befizetések elszámolási sorrendjére vonatkozó általános törvényes rendelkezésekkel, s így ez utóbbi általános rendelkezések, a zárgondnok által teljesített befizetések elszámolására vonatkozó különleges rendelkezés hiányában, ezekre is vonatkoznak. A most előadottak alapján tehát arra az álláspontra kellett helyezkedni, hogy a zárgondnok által ingatlanvégrehajtási zárlat tartama alatt teljesített befizetéseket elsősorban nem a zárlat ideje alatt esedé-' késsé vált köztartozások csökkentésére, hanem a K. K. H. Ö.-ben foglalt általános érvényű rendelkezések alapján, a zárlat elrendelésétől visszafelé számított 3 évre eső köztartozások kiegyenlítésére kell fordítani. (307. számú jogegységi megállapodás.) Házadó. H.H. Ö. 8. §.(7) bek. l.p. <88. Aza kérdés, hogy a vízdíj a házadó-alap megállapításánál a nyers bérjövedelemhez hozzászámítandó-e vagy sem, a H. H. ö. 8. §. (7) bekezdés 1. pontjának, a vízvezetéki s helyi szabályrendeletek vonatkozó intézkedéseinek egy be vetésé vei döntendő el, és, ha a szabályrendelet szerint a vízdíj fizetése a lakót terheli, úgy a lakó által szerződésileg megállapított bérösszegen felül külön fizetett vízdíj a nyers bérjövedelemhez a házadó megállapításánál nem számítható hozzá akkor sem, ha a szabályrendelet a vízdíj megfizetését egyébként a háztulajdonos kötelezettségévé teszi is. INDOKOK: A vízdíj, — tekintettel arra, hogy a vízszolgáltatás a város (község) részéről kötelező, az közérdeket szolgál, szabályrendelet alapján vetik ki s közadók módjára hajtják be, — kétségtelenül közszolgáltatás. A H. H. Ö.