Az adó, 1938 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 8-9. szám - Adózás és családvédelem

Joggyakorlat 263 képviselt fél szegénységi jogán illeti meg. Az ügyvédet tehát eme kedvezmény csak az általa képviselt szegény fél érdekei szolgálatában való eljárásokban, vagyis csak abban az esetben illeti meg, amelyben annak jogán a szegény fél képviseletében és érdekében jár el. A döntés tárgyát képező esetben az ügyvéd a költségre jogosult szegénységi jogban részesített ügyfele elhatározásától függetlenül, sőt esetleg annak ellenére is, az őt megillető törvényes zálogjoga érvényesítése céljából, mint záloghitelező, önállóan lép fel és jár el, s ezzel a fellépésével a közte és a szegénvségi jogban részesített ügyfele között fennálló az a perjogi kapcsolat, amelynél fogva őt az általa képviselt fél jogigénye alapján a kedvezmény megillette, kétségkívül megszakadt. Következésképpen a szóbanforgó, közvetlen végrehajtási eljárásban az ügyvédre az ügyfele szegénysége alapján az ennek személyéhez kötötten engedélyezett szegénységi jog ki nem terjed. (305. számú jegegységi megállapodás.). 111. dijj. 16. tét. D. ce. 86. Közönséges jelzálogjognak akár .végrehajtási, akár ügyleti úíon való bekebelezése esetében az illetékdíjjegyzék 16. tételének D. ee) pontjában meghatározott illetékmentesség nem alkalmazható azon a címen, hogy a hitelező ugyanannak a követelésének kielégítését korábban szerzett biztosítéki vagy keretbiztosítéki jelzálogjogánál fogva is keresheti, hanem az idézett szabály értelmében való illetékmentesség csak akkor áll fenn, ha a hitelezőnek ugyanannak a követelésének erejéig korábban szerzett közönséges jelzálogjoga i* van. INDOKOK: Az iüetékdíjjegyzék 1G. tételének D. ee."; pontja akként rendelkezik, hogy ugyanannak a kölcsönkövetelésnek, ugyanannak a hitelezőnek javára ismételt bejegyzése a telekkönyvi bejegyzési illeték alól mentes. Jelentősége van annak, hogy ez a régi jogszabály követelés bejegyzéséről szól, holott mai jelzálogjogi törvényünket tekintve, szabatosabb lenne, ha a jogszabály követelést biztosító jelzálogjog bejegyzéséről szólana. A bejegyzésnek közvetlenül a követeléshez kapcsolódóan említése a követelési jog és a jelzálogjog összefüggésének szorosságát fejezi ki, s abból az következik, hogy az idézett illetékmentességi szabály tényállásában a követelési jognak és a hitelezőnek azonossága mellett az is lényeges, hogy a követelési jog és a jelzálogjog között mindkét esetben azonos természetű — ugyanolyan szoros — összefüggés legyen. Az említett jogok összefüggésének szorossága különböző, aszerint, amint a telekkönyvbe közönséges jelzálogjogot vagy pedig biztosítéki vagy keretbiztosítéki jelzálogjogot jegyeznek be. Ismételt bejegyzés címén tehát a szóbanlévő szabály értelmében csak akkor van helye illetékmentességnek, ha minof a korábbi, mind a későbbi esetben ugyanannak a követelésnek