Az adó, 1938 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 8-9. szám - Adózás és családvédelem

Dr. Keresztessy: Adózás és családvédelem 249 házadóbirságnál azonban erre a jogszabály nem nvujt módot. Ez a nagy szigorúság és merevség ennél a bírságnál annál kevésbbé indokolt, mert erről az oldalról fenyegeti talán a legkevésbbé a kincstárt az eltitkolhatás veszélye. Az ellenőrzés lehetősége ugyanis teljes mértékben fennáll, jogszabályaink erről intézményesen gondoskodnak s hatóságaink — tudtommal — mindenkor lelkiismeretesen foganatosítják is az ellenőrzést. Levonom fejtegetéseim konklúzióját: ennek a jogszabálynak törlésével vissza kell állítani a HHÖ. idevonatkozó rendelkezéseit, azzal a toldással azonban, hogy a 29. §. szerint kiszabható birság tekintetében is meg kell adni a közigazgatási bíróság hatáskörét, mert büntetésnek a meghatározott rugalmas keretek között az összes alanyi és tárgyi adatok, körülmények és szempontok mérlegelése útján való megszabása par excellence bírói feladat. Adózás és családvédelem* Irta: dr. Keresztessy Ernő miniszteri osztálytanácsos. A magyarságnak a világháborúban elszenvedett nagymérvű vérvesztesége, majd a háború befejezését követő rendkívüli idők, később pedig az 1930. év folyamán reánk szakadt súlyos gazdasági válság nemzeti és társadalmi életünk egyik legfőbb pillérét: a családot sem kímélte meg\ éppen ezért a család védelme nemcsak társadalmi, vallási és erkölcsi szempontból, de az állami élet s főként a magyar jövő szempontjából is egyike lett a legsürgősebben rendezendő kérdéseknek. A családi élet válságának külső megnyilvánulásai a házasságok számának csökkenése, a válások növekedése, legfőképen pedig a születések számának visszaesése, a gyermektelen, illetőleg az egykés családok számának emelkedése. A nemzet életerejét gyengítő baj ellen minden vonalon fel kell venni a küzdelmet. Ebben a küzdelemben jelentős feladat jut a kormányzat minden ágának. A pénzügyi politika szempontjából a kérdés beilleszthető a pénzügyi kormánynak az igazságos és arányos közteherviselési megvalósítására irányuló célkitűzéseibe. Nem lehet ugj^anis vitatni azt, hogy az olyan adózó, aki csak önmagáról gondoskodik — ugyanazon jövedelmi és vagyoni állapot