Az adó, 1938 (26. évfolyam, 1-10. szám)
1938 / 8-9. szám - A házadóbirságról
246 Dr. Nayy Dezső Bálint: A házadöbirsáyról minőségeinek és fokozatainak mérlegelésére illetve a bírság összegének ehhez képest való meghatározására, addig a 16.330/1933. M. E. számú rendelet szerinti birság merev, szigorúan meghatározott összegben szabható csak ki s így a fenti mérlegelésekre lehetőség egyáltalán nincsen. Hogy ennek a különbségnek milyen nagy fontossága van, gondoljunk csak arra, hogy a büntetőjog tanításai szerint mennyire másképen kell értékelnünk a szándékosan és a gondatlanságból elkövetett bűncselekményeket. így állunk az üres helyiségek újbóli bérbeadásának bejelentése körül elkövetelt mulasztásokkal is. Lehetnek egyesek, akik tudatosan és abban reménykedve nem jelentik be a bérbeadást, hogy a hatóság egyáltalán nem, vag}r legalábbis egyideig nem fog a helyiség újbóli elfoglalására rájönni. Ezeknek a szándéka persze a kincstár megkárosítására irányul. A mulasztók többségéről azonban mégis csak azt kell. feltételeznünk, hogy pusztán gondatlanság okozta a kihágást. Az adott esetben gondatlanságról csak akkor beszélhetünk, ha a házbirtokos nem azért mulasztotta el a bejelentést, hogy ezzel a kincstárnak kárt okozzon, de mégis tudnia és előre is látnia kellett volna, hogy mulasztásának ez lehel a következménye. De a gondatlanságnak e körén belül is a fokozatoknak szinte végnélküli skálájával találkozunk. Vannak olyanok, akik mulasztásuknak következményeivel rendszeresen és soha nem törődnek. (Culpa lata). Sokkal enyhébben kell azonban a következmények előre látásának hiányát annái mérlegelni, aki az előírásokai mindig pontosan betartotta s csupán egy ízben mulasztotta el a határidőt egy-két nappal. (Culpa levis). Az elmondottakkal kíséreltem meg az egyes mulasztások közötti különbségek érzékeltetését s ezen keresztül annak bizonyítását, hogy mennyire ellenkezik a jogelvekkel s az igazságos elbánással az, ha ezeknek1 a különbségeknek az értékelése a jogszabály alkalmazásában nem juthat kifejezésre. Annak illusztrálására, "hogy ez a merev és a birság nagyságát kizáróan a bérösszegtől függővé tevő jogszabály a gyakorlatban mily igazságtalan s a jogérzetnek semmiképen meg nem felelő eredményekre vezethet, képzeljük el, hogy egy kisebb bérösszegü lakás újbóli bérbeadását a házbirlokos szándékosan nem jelentette be s csupán hatósági szemlén jöttek rá a lakás újbóli elfoglalására. A birság lesz 20—30 P. Ellenben, ha egy egyébként minden tekintetben gondos háztulajdonos a nagy és