Az adó, 1938 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 8-9. szám - A házadóbirságról

246 Dr. Nayy Dezső Bálint: A házadöbirsáyról minőségeinek és fokozatainak mérlegelésére illetve a bír­ság összegének ehhez képest való meghatározására, addig a 16.330/1933. M. E. számú rendelet szerinti birság merev, szigorúan meghatározott összegben szabható csak ki s így a fenti mérlegelésekre lehetőség egyáltalán nincsen. Hogy ennek a különbségnek milyen nagy fontossága van, gondoljunk csak arra, hogy a büntetőjog tanításai sze­rint mennyire másképen kell értékelnünk a szándékosan és a gondatlanságból elkövetett bűncselekményeket. így ál­lunk az üres helyiségek újbóli bérbeadásának bejelentése körül elkövetelt mulasztásokkal is. Lehetnek egyesek, akik tudatosan és abban reménykedve nem jelentik be a bérbe­adást, hogy a hatóság egyáltalán nem, vag}r legalábbis egy­ideig nem fog a helyiség újbóli elfoglalására rájönni. Ezek­nek a szándéka persze a kincstár megkárosítására irányul. A mulasztók többségéről azonban mégis csak azt kell. feltételeznünk, hogy pusztán gondatlanság okozta a ki­hágást. Az adott esetben gondatlanságról csak akkor beszél­hetünk, ha a házbirtokos nem azért mulasztotta el a be­jelentést, hogy ezzel a kincstárnak kárt okozzon, de mégis tudnia és előre is látnia kellett volna, hogy mulasztásának ez lehel a következménye. De a gondatlanságnak e körén belül is a fokozatok­nak szinte végnélküli skálájával találkozunk. Vannak olyanok, akik mulasztásuknak következmé­nyeivel rendszeresen és soha nem törődnek. (Culpa lata). Sokkal enyhébben kell azonban a következmények előre látásának hiányát annái mérlegelni, aki az előíráso­kai mindig pontosan betartotta s csupán egy ízben mulasz­totta el a határidőt egy-két nappal. (Culpa levis). Az elmondottakkal kíséreltem meg az egyes mulasz­tások közötti különbségek érzékeltetését s ezen keresztül annak bizonyítását, hogy mennyire ellenkezik a jogelvekkel s az igazságos elbánással az, ha ezeknek1 a különbségeknek az értékelése a jogszabály alkalmazásában nem juthat ki­fejezésre. Annak illusztrálására, "hogy ez a merev és a birság nagyságát kizáróan a bérösszegtől függővé tevő jogszabály a gyakorlatban mily igazságtalan s a jogérzetnek semmi­képen meg nem felelő eredményekre vezethet, kép­zeljük el, hogy egy kisebb bérösszegü lakás újbóli bérbeadását a házbirlokos szándékosan nem jelentette be s csupán hatósági szemlén jöttek rá a lakás újbóli elfog­lalására. A birság lesz 20—30 P. Ellenben, ha egy egyéb­ként minden tekintetben gondos háztulajdonos a nagy és

Next

/
Oldalképek
Tartalom