Az adó, 1938 (26. évfolyam, 1-10. szám)
1938 / 8-9. szám - Az engedmény vagy megbízás alapján ígényelhető-e a közszolgáltatás visszatéritése?
Dr. Bíró Balázs: Közszolgáltatás visszatérítése 241 gyalt jogi tényállások szerepelnek. A modern jogokban az engedmény zárt gondolatkörének (Fürst id. c.) áttörése, a perlésre feljogosító jogi tényállásoknak sokféleségéi; tette életképessé. A perbizomány, a megbízás általános elismerését nyújtó egyik kúriai határozat ismertetésénél Katona Gábor a perjogi bizományt »jogi csodaszülött«-nek nevezi. Az élet azonban ezeket az ügyleti alakzatokat megteremtette és a joggyakorlat elismerte. Már a Kúria IV. 5563/1924. számú határozata elvi éllel kimondotta, hogy nincs törvényes akadálya annak, hogy a hitelező valakit nemcsak a követelés beszedésével, hanem egyúttal saját, nevében per útján való érvényesítésével is megbízhasson és felperesként oly személy, aki a perbevitt jognak nem magánjogi alanya, nemcsak hatósági megbízás alapján, hanem a hitelezőtől erre kapott megbízás alapján is felléphet. Utóbb a Kúria ezzel ellentétesen azt mondva ki, hogy a megbízás ténye nem jogosítja fel a megbízottat, hogy a megbízó követelését saját nevében saját felperessége alatt érvényesíthesse és így került a jogkérdés a jogegységi tanács elé. Az 1315. K. elvi határozattal majdnem egyidőben. hozta meg a m. kir. Kúria jogegységi tanácsa a 43. számúi polgári döntvényt. A 43. számú polgári döntvény meghozatala óta, (1930. május U.K. 77.1., M.J.J.J. l.,M.I. XI, 8, sz, 123—126, 1), a döntvény erején nyugvó jogszabály, hogy: »másnak a követelését engedményezés nélkül a maga nevében felperesként érvényesítheti az is, akit erre a hitelező feljogosított. « A legfőbb magyar bíróság, tehát nemcsak szembehelyezkedett a bécsi legfőbb bíróság ellenkező, a jogosultságot teljesen megtagadó álláspontjával, hanem túlment a íleichsgericht álláspontján is, amely csak jogi oltalomra érdemes érdek mellett ismerte el a megbízás jogosságát.4 A döntvény feltétel és korlátozás nélkül általánosságban elismeri a megbízottnak azt a jogát, hogy saját nevében perelhessen. A m. kir. Kúria e tárgyú joggyakorlata, döntvényalkotásra készülése és döntvénye élénk és nagy értékű irodalmi megvitatásra adott alkalmat és szakjogászaink véleménye a döntés után is megoszlik.5 A döntvény a jogi L. Alföldy id. cikkét. 5 A döntvény előtti időben 1. Katona Gábor: Perjogi bizomány ci tanulmányát a P J. 1926. (II.) évf. 199—201. és 237-239. 1., aki helyy