Az adó, 1938 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 7. szám - A szegényjogos fél perbeli ellenfelének illeték fizetési kötelezettsége

236 Joggyalkorlat jogszabály szerint tehát az illetéknek a tárgya nemcsak az az okirat, amelyet az ügyeletet kötött felek mindegyike aláírt, hanem az az okirat' is, amelyet csak az egyik ügyletkötő fél állított ki abból a célból, hogy az; a másik ügyletkötő fél (annak elfogadója) részére bizonyítékul szolgáljon. Ennek a rendelkezésnek alapja az a magánjogi szabály, hogy a szerződést létesítő akaratot rendszerint bármilyen alakban ki lehet fedezni s a jogügyleteknek érvényes megkötése nincs alakszerűséghez kötve, s hogy ez alól az általános szabály alól mindig — törvényes rendelkezésen vagy a felek kikötésén alapuló — kivétel az, amiely a jogügylet érvényességét, vagy létrejöttének a bizonyítását alakszerűséghez köti. Nincs törvényes rendelkezés, amely az építkezési szerződéseknek az érvényességét alakszerű okirat kiállításához kötné, s éppen azért azt bármilyen alakban* illetve alakiság mellőzésével is meg lehet kötni. Meg lehet tehát kötni akként is, hogy az építővállalkozó által kiállított költségvetést, amely a szerződés minden lényeges tartalmi alkatelemét magában foglalja s amely külön kifejezés nélkül is magában foglalja az építés elvállalására irányuló ajánlatot, az építtető fél szóbeli közléssel vagy kifejező cselekedettel! elfogadja, tekintve, hogy az építtető fél is bármilyen alakban, illetve alaktalanul kinyilváníthatja a szerződés megkötésére irányuló akaratát. Amikor azonban ez megtörtént, az építővállalkozó által az építtető részére megküldött költségvetés többé nem ajánlat, hanem a szerződés tartalmát megrögzítő okirat, amiely után a kincstár éppen úgy jogosult az illetékdíjjegyzék 33. tételében az építkezési szerződésekre meghatározott illetéket követelni, mintha az építtető fél a maga szerződést létesítő akaratát a költségvetésre írásban rávezette volna, avagy akaratát az építővállalkozóhoz intézett levélben fejezte volna ki. Az illetékdíjjegyzék 33. tételének jegyzetében foglalt az a határozmány, amely szerint a »költségvetés«, ha azt )a vállalkozó aláírja, vagy a szerződéshez fűzi, állandó összegű illeték alá esik, nem érinti a fenntebb kifejtetteket, mert a díjtétel jegyzetében említett költségvetés alatt csak a pusztán ajánlatnak minősülő költségvetést, valamint az építési szerződésről készült külön okirathoz hozzáfűzött költségvetést kell érteni, amely, mint a szerződésről kiállított okirat alkotórésze esik — különleges rendelkezés folytán —> 2 P állandó összegű ívbélyeg alá. (304. számú jogegységi megállapodás.).