Az adó, 1938 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 7. szám - A szegényjogos fél perbeli ellenfelének illeték fizetési kötelezettsége

230 Joggyakorlat vánvalóan következik, hogy az üresen álló épület, vagy épületrész bérbeadása bejelentésének az elmulasztása, vagy késedelmes bejelentése esetében kiszabott pénzbírság ellen felhozható kifogások elbírálására a m. kir. közigazgatási bíróságnak a hatásköre nem terjed ki, mert kifejezett törvényes rendelkezés értelmében, a pénzbírságolás kérdésében, a pénzügyigazgatóság végérvényesen határoz. A fentebb említett 22. §. (5) bekezdésében foglalt rendelkezést az annak helyébe lépett 16.330/1933. M. E. számú kormányrendelet 2. §-a 1934. január hó 1-től kezdődő hatállyal egyrészt megváltoztatta, másrészt kibővítette. Éspedig megváltoztatta anynylban, hogy az üresen álló épület (épületrész) bérbeadását vagy bérfizetés nélkül való használatba vételt az adóköteles 15 nap helytett 8 nap alatt tartozik bejelenteni és kibővítette azzal, hogy elkésett bejelentés esetében 100 P-ig terjedhető bénzbírság helyett bírság fejében a bérbeadás, illetőleg1 használatbavétel napjától a bejelentés havának az utolsó napjáig járó adónak) a kétszeresét kell a házadóval egyidejűleg kivetni. A most hivatkozott törvényes rendelkezés a házadó kétszeresében kiszabott bírság kérdésében beadható jogorvoslatok mikénti elbírálása tárgyában semmiféle; intézkedést nem tartalmaz. Idevonatkozó új törvényes rendelkezés hiányából tehát okszerűen az következik, hogy ilyen mulasztás esetében az adó kétszeresében megállapítandó bírság kiszabására is 1934. január h 1-től kezdődő hatállyal első és végső fokon éppúgy a m. kir. adóhivatalt és a pénzügy igazgatóságot illeti meg a hatáskör, mint ahogy megillette az 1934. január hó l-jét megelőzően érvényben volt rendelkezés alapján a 100 P-ig terjedhető pénzbírságolás megállapítására. Az ezidőszerint érvényben lévő H. H. ö. és a K. K. H. Ö., sem az 1896:XXVI. tc, és más törvény sem tartalmaz olyan rendelkezést, amely szerint az ilyen természetíí mulasztások esetében kiszabandó bírság-megállapítások ellen beadott jogorvoslatok végsőfokú elbírálása a m. kir. közigazgatási bíróság hatáskörébe tartozik. Abból a körülményből pedig, hogy az ilyen természetű mulasztások következményeképpen 100 P-ig terjedhető »pénzbírság« helyett 1934. január hó 1-től kezdődően az adó kétszeresében kiszabandó »bírság«-megállapításnak van helye, a bíróság hatáskörét a házadóvallomások be nem adása, vagy késedelmes beadása esetében járó »bírságok«-ra vonatkozóan megállapított törvényes hatáskör alapján eme mulasztásokra kiterjeszteni nem lehet, mert a H. H. Ö. 26. §-ában és a K. K. H. Ö. 104. §. 1. b) pontjában foglalt rendelkezések alapján ehhez a bírósághoz beadandó panasznak csak az említett házadóvallomások be nem adása, illetve késedelmes beadása miatti bírságok megállapítása tárgyában hozott pénzügyigazgatósági határozat ellen van helye. De különben is (a o/0-oS és az adó kétszeresében megállapítandó bírság alapjául szolgáló) a mulasztások természete is különbözik egymástól. Az üresen álló épület használatba vételére vonatkozó bejelentés az általános házadóvallomás beadásának a fogalma alá nem esik és így az előbbi bejelentésre vonatkozó) kötelezettség, illetőleg ezen kötelezettség teljesítésének az elmulasztásai nem azonos az utóbbi vallomás beadására vonatkozóan megállapított}