Az adó, 1938 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 2-3. szám - A jövedelem- és vagyonadó 1938. évi kivetése tárgyában kiadott körrendelet

Jövedelem- és vagyonadó kivetési rendelet 85 36.933/1934. Vlla. számú körrendelet 1. pontja hatályát veszti.« A felmerült tatarozási és karbantartási költségek pontos és részletes igazolásának hiányában — az előző évekhez hasonlóan — az 1923. évi január 1-je után emelt épületeknél 5°/o~ot, az 1923. év előtt emelt épületeknél pedig 10o/o-ot lehet a nyersbevételből, illetőleg a házadó alapjából levonásba hozni. A házbirtokkal kapcsolatos kezelési és fenntartási költségek levonásánál egyes adókivető hatóságok előtt sokszor vitára adott alkalmat az, hogy a világítási költségek között tulajdonképen mit is lehet elszámolni. Erre a kérdésre a rendelet most világos feleletet ad, amennyiben a viták kizárása végett reámutat arra, hogy a házbirtokból származó jövedelem megszerzésével kapcsolatban csupán a lépcsőház, kapualj, folyosó és udvartér világításának költségei vonhatók le a nyersbevételből. A kivetési rendeletbe új 4. §-ként felvétetett a J. V. H. Ö. 19. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés. Minthogy továbbá évről-évre megismétlődő általános panasz volt az, hogy az általános kereseti adó alapjának becslés útján történt megállapítása esetében, a kifizetett köztartozásoknak a jövedelmek együttes összegéből való levonása tekintetében a gyakorlat nem egységes, az egyöntetű joggyakorlat biztosítása végett a rendelet figyelmezteti az adókivető hatóságokat, hogy mindazokban az esetekben, amidőn az általános kereseti adó alapja becslés útján nyert megállapítást, a jövedelemadó kivetése során az általános kereseti adóalapot terhelő és az adóévet megelőző évben tényleg kifizetett általános kereseti adót és ezek járulékait vonják le. Ez az új rendelkezés azt jelenti, hogy a közigazgatási bíróságnak ebben a kérdésben hosszú évek óta követett állandó gyakorlata a legfőbb felügyeleti hatóság részéről is elismerésre talált. Ez a rendelkezés abban leli magyarázatát, hogy az általános kereseti adó alá eső foglalkozásból eredő jövedelem mindig a kereseti adó kivetése során becsültetik fel, a becslés alkalmával pedig a nyersbevételből a K. H. Ö. 15. § (2) bekezdésének 3. pontjához fűzött utasítás (2) bekezdése értelmében az adóévet megelőző évben fizetett általános kereseti adó, az állami egyenesadók és járulékai nem vonhatók le, következésképen azok a tiszta jövedelem becslésszerű megállapításánál, mint adóalapot növelő tényezők figyelembe vétettek. Minthogy pedig az adókat egyéb feltételek fennforgása esetén a jövedelmek egyiit-