Az adó, 1938 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 2-3. szám - A zárgondnok adófizetési kötelezettsége a bírói gyakorlat tükrében

76 I)r. Butikai K.: Zárgondnokok adófiz. kötelezettsége elsőbbségi, illelve sorrendi tárgyalás úljára tartozik, ez a körülmény és a zárgondnok imént körülírt hivatása ki­zárja, hogy a zárgondnok a hitelezők egyikének érdekében ~ bármelyik más foglaltató hitelező ellen igénykeresettel fel­léphessen. « Ezzel szemben a Közigazgatási Biróság elvi határoza­tában a jelzálogos hitelező érdekének védelme és a K. K. H. Ö. 84. §. (2) bekezdésében előírt teljesítés szempont­jából a zárgondnokot korlátolt fizetési kötelezettséggel tar­tozó ügyfélnek tekinti. A Kúria szankcionálta az alsóbb bíróságoknak a zár­gondnok adófizetési kötelezettségéről kialakult azt a vé­leményét, hogy azt a zárgondnok a zárlatot szenvedő he­lyett, tehát úgy tartozik teljesíteni, mintha zárlat elren­delve nem is volna, míg az elvi határozat, már a zárlat tényével számol és megállapítja, sőt elvileg ki is mondja, hogy itt egy új, eddig még a pénzügyi közigazgatásban nem ismeretes, korlátolt fizetési kötelezettségű személlyel állunk szemben s mindjárt le is vonja a kincstárra nézve hátrányos azt a konklúzióját, hogy a zárgondnoknak éppen ezen korlátolt fizetési kötelezettségénél fogva teljesített fi­zetményei elsősorban a 84. §. (2) bekezdésében megha­tározott, a zárlat tartama alatt esedékessé vált köztarto­zásokra s csak másodsorban számolhatók el a zárlat el­rendelését megelőző 3 évre eső közadókra. Amíg az elvi határozatból kiolvashatólag a Közigaz­gatási Biróság konklúzióját a K. K. H. Ö. 84. §. (2) be­kezdésének szövegéből merítette, amely szerint ez a tör­vényhely a zárgondnok közvetlen fizetési kötelezettségét az ingatlant terhelő és a zárlat tartama alatt esedékessé vált köztartozásokra korlátozza, addig a Kúria ezt a tör­vényhelyet úgy értelmezi, hogy a 84. §. (2) bekezdésében foglalt jogszabály csupán azt a mérvet jelenti, amily mérvig a zárgondnok fizetést tartozik teljesíteni, hogy azonban az ezen mérvig teljesített fizetmény összege mi­ként nyer elszámolást, közömbös. Egy kikötése van csu­pán a Kúriának az elszámolás tekintetében, hogy t. i. a zárlat alatt esedékessé vált köztartozások címén fizetett és korábbi köztartozásokra elszámolt összegek a 84. §. értelmében törvényes kielégítési elsőbbséggel bíró adóhát­ralék legyen. A kúriai végzés említett indokolását nemcsak azért, mert a kincstár érdekének kielégülése szempontjából elő­nyösebb — a Közigazgatási Biróság elvi határozatával

Next

/
Oldalképek
Tartalom