Az adó, 1937 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 2. szám - A magyar pénzügyi jogtudomány és törvényhozás legközelebbi feladatai

Dr. Vargha: A pénzügyi törvényhozás feladatai 39 kormány terveivel foglalkozni. Erre nézve azl hiszem, már magának a szakosztálynak összeállilása is elegendő biztosítékot nyújt. De épen ezen a téren arra fogok igyekezni, hogy a szakosztály megfelelő módon kiegészíttessék. A Magyar Jogász Egyleí alapszabályainak 21. §-a értelmében az egyes szakosztályok tagjait a Jogász Egylet tagjai sorából az igazgató választmány választja meg\ Ez a választás már régebben megtörtént és a szakosztálynak megvan a törzse. Az alapszabályok most idézell §-a egyúttal feljogosítja a szakosztályt arra. hogy tagjai sorát választás útján kiegészítse. Ez már régebben nem történt meg. Ez az oka annak, hogy a szakosztály tagjainak sorából sokan hiányzanak, akik egyébként a pénzügyi jog területén már eddig is érdemes munkát végeztek, s akiknek hiányát észre nem vennif s őket a szakosztályban való működés számára meg nem nyerni megbocsáthatatlan hibája volna a vezetőségnek. Első feladatunk lesz tehát, hogy szakosztályunkat úgy egészítsük ki, hogy abban lehetőleg mindenki benne legyen, aki a maga tudásával és munkásságával az elénk tüzölt cél elérésében segítségünkre lehet. Az egyetemes cél mindig számos különleges részérdekek és célok összességéből adódik. Más területen is csak egész kivételes egyéniségeknek adatolt meg az, hogy a részérdekek mindenikét alaposan ismerhesse. Fokozottan áll ez a pénzügyi jog óriási területére, ahol a népesség minden köre, minden osztálya, minden csoportja érintve van. Az érintkezés a pénzügyi joggal rendszerint kellemetlen. A polgár rendszerint olymódon jut vele érintkezésbe, hogy terhekkel rója meg, fizetésre kényszerili. Mindenki a maga lerhél érzi és minthogy épen a mai időkben ezek a terhek súlyosak, mindenki hajlandó lesz arra a feltevésre, hogy épen ő a többi adózóval szemben igazságtalanul, aránytalanul és méltánytalanul van túlterhelve. Hiszen ezt halljuk állandóan képviselőknek a választóikhoz, de a parlamentben elmondott beszédeiből is. A panasz állandó, de mindig általános, anélkül, hogy annak alapos volta bizonyitlatnék is. Pedig kétségtelen, hogy a pénzügyi kormám^zat már csak a maga érdekében is igyekszik a terheket arányosan és igazságosan elosztani. Ilyen körülmények között kívánatosnak tartom, hogy legyen egy olyan szakértő szervezet, ahol a részérdekek képviselői nem maguk közt, hanem a többi részérdek képviselőivel együtt vitathassák meg az egyes intézkedéseket, adózási terveket, vagy adózási szabályokat: Ha van egy olyan — nem