Az adó, 1937 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 1. szám - Az 1936 év jelentősebb forgalmiadó rendeletei

24 Joggyakorlat 12. A jövedelemadó kivetésénél, a házadó alá eső épületekből eredő adóköteles jövedelem kiszámításánál és megállapításánál, ka az adózó tényleges költségeit, illetve azt, hogy ezek az adóhatóságok megállapítását meghaladják, nem is bizonyítja, a kivetés tárgyában évenként-' kibocsátott miniszteri körrendeletek alapján történő százalékszerü becslésnél a levonáis alapjául a teljes nyers házbérjövedelmet és nem ennek a behajthatatlanság és laküresedés miatt tényleg be nem folyt bérekkel csökkentett összegét kell venni. (281. sz. jogegységi megállapodás.) 13. A 179. számú jogegységi megállapodás kimondotta azt az elvet, hogy a szöllőbirtokos saját termésű borának korlátolt kiméréséből származó jövedelme általános kereseti adó alá csak akkor tartozik, ha a bor eladása oly módon történik, hogy annál az üzletszerűség fennforog. A bíróság az üzletszerűség ismérveit pedig ezúttal a következőkben állapítja meg. Az üzletszerűség fennforog, ha a szöllőtermelő saját termésű borának árusítása céljából: a) bárhol — akár saját házában, akár bérelt lakásán, nyilt üzlethelyiséget tart, vagy ha b) külön kimérő üzleti alkalmazottja van. Ezzel szemben az »üzletszerüség« esete nem forog fenn akkor, ha: a szöllőbirtokos termelői kimérését vagy a saját pincéjében, vagy a saját lakásán folytatja, — feltéve, hogy e célra sem nyilt üzletihelyisége!, sem pedig külön üzleti alkalmazottat mint kimérőt nem tart. Tehát az árusítást csak vagy ő maga személyesen, vagy családtagja, vagy állandó gazdasági (szöllészeti vagy pincészeti) alkalmazottja, vagyí végül háztartási alkalmazottja végezheti. Ily esetekben az üzletszerűség fennforgására még abból sem lehet következtetni, ha a szöllőbirtokos az épület külsején, amelyben az árusítás történik, cégért vagy más megjelölést alkalmaz. (282. sz. jogegységi megállapodás.) Általános kereseti adó. K. H.ö. 13. §. (1) bek. 2. és 3. p. 14. A téglagyártáshoz szükséges anyagot szolgáltató ingatlan állagának elhasználása fejében az adóköteles tiszta jövedelemből adómentes leírásnak van helye. INDOKOK: Panaszos azt sérelmezi, hogy az adófelszólamlási bizottság a téglagyártáshoz szükséges anyagot szolgáltató ingatlan 10o/0-ának megfelelő 2000 P leírását levonta az adóalapból, annak ellenére, hogy a telekingatlan a K. H. Ö. 13. §-ának (1) bekezdés 2. pontjában felsorolt íeltári tárgyak közé nem sorozható. Adózó vádiratában rámutat arra, hogy a terület az agyag kibányászása folytán teljesen értéktelenné válik, mert meglelik talajvízzel és használhatatlan. Az agyagot szolgáltató ingatlan azonos elbírálás alá esik az anyaggal, amely elhasználás folytán adómentesen leírható. Panaszos előterjesztésében felhívja a bíróság figyelmét a 11.980/1929. P. számú ítéletre, amelyben kimondta, hogy a téglagyárhoz tartozó agyagbánya . teljes felhasználása esetére adómentesen