Az adó, 1937 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 1. szám - Az 1936 év jelentősebb forgalmiadó rendeletei

Rendeletek 19 igazolniok kell, hogy az általuk fenntartott intézett nyilvánossági joggal íelruházott tanintézet, s hogy annak az illető községben (városban) való fenntartása közérdek. A magántanintézet nyilvánossági joggal felruházott voltát, valamint az intézet közérdekből való fenntartásának szükségességét az illetékes felügyelő hatóság (tankerületi kir. főigazgatóság) bizonyítványával kell igazolni. A felügyelő hatóság az általa kiállított bizonyitványban hivatalosan igazolja a magántanintézet nyilvános jogú jellegét, valamint azt a körülményt, hogy az illető községben (városban) azonos tipusu tanintézet nincs, amennyiben pedig van, abban a község (város) és környékének tanulói az előirt létszám betöltése miatt felvételt nem nyerhetnek. A magántanintézeteknek általános forgalmi adómentesség megállapítása iránt beadott kérvényei felett elsőfokon a m. kir. pénzügyigazgatóságok (pénzügyigazgatósági kirendeltségek) határoznak. Ezeknek határozatai ellen a kézbesítésüktől számított 15 nap alatt felebbezésnek van helye a m. kir pénzügyminiszterhez, aki az adómentesség megadása kérdésében végsőfokon dönt. Ez a rendelkezés azonban a m. kir. közigazgatási bíróságnak a számszerűen megállapított általános forgalmi adó tekinteében az 1921:XXXIX. t.-c. 57. §-ában biztosított jogorvoslati hatáskörét nem érinti. (1G4.000/1936. sz. püm. r.) A fent közölt rendelet helyes értelmezése mellett tehát az ^általános forgalmi adó tekintetében valamennyi magántanintézet nem vonható azonos elbírálás alá. Adómentességre csak azok a nyilvánossági joggal felruházott magántanintézetek tarthatnak igényt, amelyek nyilván közcélt szolgálnak. Minden más magántanintézet azonban bevételei után az általános forgalmi adót továbbra is megfizetni köteles. Az őrlési elszámolás szerint mutatkozó, adókulcsok szerint kiszámított lisztfoigalmi adóváltságkulönbözetet pénzben visszatéríteni, illetve a következő havi adóba beszámítani nem lehet. Az őrlési elszámolás 18. és 19. rovataiban feltüntetett lisztmennyiségek után adókulcsok szerint kiszámított váltság pénzben való visszatérítésének, illetve a következő havi adóbi való beszámításának törvényes jogalapja nincs. Az egy-egy adókivetési időszakban végzett és elszámolt kereskedelmi őrléseket ugyanis meg nem történtté tenni nem lehet, következéskép, ha az adókivetés végén kereskedelmi forgalomba hozható őrlemény marad, az ezt terhelő adóváltságot nem lehet visszaigényelni azon a címen, hogy a következő hónapban ezt a kereskedelmi őrleménymennyiséget a vámőröltetőknek szolgáltatta ki a malom. A kétszeres adózás elkerülése végett természetesen módjában áll a malomnak hogy az adókivetési időszakban a vámcsere céljára felhasznált kereskedelmi őrleményeit a következő hónapban végzett vámőrléseiből nyert őrleményeivel pótolja, illetőleg hogy ezeket az őrleményeket kereskedelmi forgalomba hozza s így az eredetileg viselt adóváltságot a vevőre áthárítsa. (163.849/1936. sz. püm. r.)