Az adó, 1937 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 3-4. szám - Budapest székesfőváros rendkivüli ideiglenes házadómentessége

104 Dr. Hoványi: Rendk. ideigl. házadómentesség kívüli ideiglenes házadómentesség engedélyezésének lehe­tőségéről, amely adómentesség elsősorban a székesfővá­rosnak városrendezési érdekeit tartja szem előtt. Figye­lemmel volt a törvényhozás arra, hogy városrendezést megvalósítani — különösen tőkeszegény országban — csak úgy lehetséges, hogy az építkezéseket a város mindenkori fejlődési irányának megfelelően, lehetőleg szűkreszabott területekre összpontosítjuk és ennélfogva az 1929: XXIX. t.-c. 3. §-ában arra ad felhatalmazást a pénzügyminiszter­nek, hogy Budapest székesfővárosnak pontosan meghatá­rozandó területére engedélyezhessen legfeljebb 30 évig ter­jedhető rendkívüli ideiglenes házadómentességet. Ezzel a felhatalmazással élve a pénzügyminiszter elsö­izben az 1934. évi május 29.-én kiadott 65.500/1934. szá­mú rendeletével, majd ezt követőleg az 4935. április 15.-én kiadott 58.181/1935. számú rendeletével engedélyezett Bu­dapest székesfőváros meghatározott területein emelt új épületek részére rendkívüli ideiglenes házadómentességet. Ezeknek a rendeleteknek a hatása alatt épült fel alig 3 év leforgása alatt Budapestnek egy új városnegyede, az új Lipótváros. Ugyancsak ezeknek a rendeleteknek tulajdo­nítható, hogy a város belterületén nagyrészt eltűntek az elavult és a mai kor követelményeinek egyáltalában meg nem felelő régi házak és helyükbe modern és hygienikus lakóházak épültek, nemkülönben, hogy lebontásra kerül­nek a szabályozási vonalból kiugró épületek, melyek a Fővárosnak megnövekedett és hovatovább világvárosi mé­reteket öltő forgalmának komoly akadályát képezik. A 65.500/1934., illetőleg az 58.181/1935. számú ren­delettel biztosított rendkívüli ideiglenes házadómenlesség érvénye 1937. július 31-én lejár. Figyelemmel arra a kedvező hatásra, amelyet ezek az adómentességi rendeletek Budapest városfejlesztésére és városrendezésére gyakoroltak és egyúttal szemelőtt tartva azokat a közgazdasági és socialis érdekeket, amelyek az építőiparnak és vele szerves kapcsolatban álló számos más iparágnak kellő foglalkoztatásához fűződnek, a. m. kir. pénzügyminiszter a Budapesti Közlöny 1937. évi áp­rilis 9-i számában megjelent 55.000/1937. számú rendele­tével a főváros meghatározott területeire 1939. év végéig terjedő rendkívüli ideiglenes házadómentességet engedé­lyezett. Arra való tekintettel, hogy a rendeletet az Adó jelen száma a Rendeletek rovatában egész terjedelmében közli, ez a cikk a rendelet általános alapelveinek ismerte-

Next

/
Oldalképek
Tartalom