Az adó, 1937 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / Tartalommutató

IX. Oldal 1914:XLIII. t.-c. 32. §. 1930: XXXIV. t.-c. 4. §. 104. A törvénykezés egyszerűsítésé­ről szóló törvény (1930: XXXIV.) perérték módosító rendelkezéseit tekintet nélkül a per keletkezésé­nek az idejére, alkalmazni kell a törvény életbelépte után (1931. jan. 1.) keletkezett jegyzőköny­vekre ,beadványokra, határozatok­ra. (18812/1935^ P.) 271 1914:XLI1I. t.-c. 32. §. 110. Tartási perekben akkor is az évi tartás háromszorosa a perér­ték, ha a jövőben fizetendő rész­leteken felül a már lejárt rész­letek is keresetbe vétettek. (20379/ 1935. P.) 276 62. Ha a kereset nem a haszonbér­leti jogviszony megállapítására, ha­nem csupán a szerződésben meg­állapított bérnek összegszerű le­szállítására irányul, a per tárgya nem a haszonbéri összeg, hanem a haszonbéri összeg és a leszál­lítani kért összeg közötti különbö­zet. (8879/1935. P. szám.) .... 143 1914: XLni. t.-c. 36. §. 83. Több per egyesítése esetén, az egyes pereket folyamatba tett fel­peresek, a jegyzőkönyvi illetéket . — az egyetemlegesség kizárásával — külön-külön csak abban az arányban kötelesek viselni, amely arányban áll kereseti követelésük az egyesített perek értékéhez. (285. sz. jogegys. megállapodás.) . . . 213 1914: XLIII. t.-c. 41. és 42. §-ai. 1. A jegyzőkönyv készítésénél ott nem lévő féltől a jegyzőkönyvi illetve a határozati illeték lerová­sának elmulasztása miatt, felemelt illetéket csak abban az esetben lehet követelni, ha őt az illeték le­rovására a bíróság vagy a bírósági iroda, ajánlva postára adott avagy a bírósági kézbesítő utján vétiv ellenében kézbesített olyan felhí­vással szólította fel, amely kizá­rólag az illeték lerovására való Oldal felhívást tartalmazza; s a felhívott fél ennek a felszólításnak a kéz­besítést követő 5 napon belül nem tett eleget. (270. sz. jogegységi megállapodás.) 22 1914:XL1II. t.-c. 55. §. 1920:XXIV. t.-c. 34. §. 87. Ha a felső bíróság permegszün­tető végzésében, a költségekről, az alsófoku bíróság ítéletének ren­delkezésétől eltérően határozott, az ítéleti illeték fizetésének köte­lezettségére nézve — az 1920: XXIV. t.-c. 34. §-ának (5) bekez­dése értelmében — a megtámadott és illeték szempontjából jogerős­nek tekintendő ítéletnek a költsé­gekre vonatkozó rendelkezései irányadók. (289. sz. jogegys. meg.) 218 1914. évi XLIII. t.-c. 55. §. 47. A mellékbeavatkozót, az ő per­benállásából is eredően hozott íté­let után járó illeték tekintetében, ugyanaz a kötelezettség terheli, mint azt a peres feltet, akinek ér­dekében beavatkozott. (1922. elvi j. határozat.) 141 48. Annak a bírói határozatnak az illetékéért, amely arra kötelezi az alperes váltóbirtokost, hogy a vál­tótartozás megfizetése folytán a váltót adja ki a felperes váltó­adósnak, vagy pedig az azon fel­tüntetett követelést helyezze bírói letétbe: a felperest az 1914:XLIII. t.-c. 55. §-ának második bekezdé­sében szabályozott másodsorbani kötelezettség nem terheli. (1923. elvi j. határozat.) 141 1930:XXXIV. t.-c. 8. §. 1914:XLTII. t.-c. 56. §. 80. Ha a perbíróság a szegényjogon illetékmentességben részesülő fel­peres perbeli ellenfeleit, az alpere­seket, csak ^egymástól függetlenül, egyénileg — és nem egyetemleges kötelezettséggel — marasztalta meghatározott tőke fizetésére, ugy a feljegyzett illetéket mindegyik

Next

/
Oldalképek
Tartalom