Az adó, 1937 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 2. szám - A m. kir. pénzügyminiszter 1937. évi 32.000 számu körrendelete a jövedelem- és vagyonadó 1937. évi kivetése tárgyában

68 Jövedelem- és vagyonadó kivetési rendelet jövedelem- és vagyonadó alá tarlozó személyek tulajdoná­ban levő házak értékét kell számításba venni, ennélfogva a házszövetkezetek, vagy házrészvénytársaságok tulajdoná­ban lévő ingatlanokat az (1) bekezdés b) pontjában meg­határozott módon fel kell értékelni, az ig}' kiszámilott ér­tékel el kell osztani a szövetkezel, illetőleg részvénytársa­ság részjegyeinek, illetőleg részvényeinek a számával és az ily módon megállapított egy részjegj^re, illetőleg részvényre eső összeget kell az adózó birtokában lévő részjegyek, illetőleg részvények értékelésénél egy-egy részjegy, illető­leg részvény tőkeértékéül felvenni. ( l ) Az 1924:XII. t.-c. alapján megalapilott társashá­zaknál a telekkönyvi belét az 1925. évi 30.000 1. M. rendelet 1. §-a szerint (megjelent az Igazságügyi Közlöny XXXIV. évfolyamának 7. számában) két részből áll: 1. a törzs­betétből, amely a közös teleknek és közösségben maradó alkotórészeinek, mint egységes (meg nem osztott) telek­könyvi jószágtestnek, a lársasháztulajdoni minőségnek és valamennyi társasháztulajdoni illetőségre közösen kihaló telekkönyvi bejegyzéseknek feltüntetésére szolgál és 2. az albetétekből, amelyekben az egyes tulajdonostársi illető­ségeket az alkotórészként hozzájuk tartozó épitméiryekkel vagy építmény részekkel és jogokkal együtt, mint tulaj­tlonoslársak szerint egységes jogi egészeket, önálló telek módjára külön-külön telekkönyvi jószágtestekként kell fel­tüntetni és a reájuk vonatkozó külön telekkönyvi bejegy­zéseket kell teljesíteni. Ezeknél a társasházaknál tehát minden egyes társtulajdonos vagyona két részből áll: 1. a törzsbetétben felvett és közös tulajdont képező telekből és az épüelt bizonyos, természetben meg nem osztható, tehát közös tulajdonban maradó részeiből, valamint azok alkotórészeiből és 2. az albetétben felvett minden egyes tulajdonostársi illetőségből. A szóban lévő társasházaknak erre a jogi helyzetére való tekintettel az egyes tulajdo­nostársak vagyonilletőségének értékét akként kell kiszá­mítani, hogy a lörzsbetétben felvett közös teleknek és a tulajdoni közösségben maradó épületrészeknek (házmesteri lakás, pince, padlás, tetőzet, főlépcsőház, mosókonyha, kapubejárat, melléklépcső, vízvezetéki, gázvilágiló, villany­világító berendezések, stb.) bérjövedelmét, illetőleg haszon­ériékéi a tulajdonostársak alapító okiraiában megjelölt egyes tulajdoni illetőségek arányában meg kell osztani, a megoszlott jövedelmet az albetétben felvett minden egyes tulajdonostársi illetőség bérjövedelméhez, illetőleg haszon­értékéhez hozzá kell adni és az így mutatkozó együttes

Next

/
Oldalképek
Tartalom