Az adó, 1937 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 2. szám - A m. kir. pénzügyminiszter 1937. évi 32.000 számu körrendelete a jövedelem- és vagyonadó 1937. évi kivetése tárgyában

Jövedelem- és vagyonadó kivetési rendelet 63 mitásának van helye, amelyeknek levonását a hivatkozott 11. §. 2. pontja határozottan megengedi, feltéve természetesen, hogy azok az adókötelest terhelik. Ilyen költségeknek tekintendők a vízvezetéki, kéményseprési, világit isi, éjjeliőri, járdatisztitási költségek és végül az egyéb mellékköltségek. Ideszámítandó még a házfelügyelőnek ingyen átengedett lakás haszonértéke is. Ily címeken mindenkor az adózót terhelő, általa a valóságnak megfelelően kimutatóit összegeket lehet figyelembe venni. Ügyelni kell azonban arra, hogy az együttes kezelésbe esetleg bevont öszszegek ne kétszeresen, vagyis itt is és az összes jövedelemforrások együttes összegéből is levonassanak. 2. Tatarozási és karbantartási költségek címén az adózó által az 1936. évben tényleg kiadott összeget kell levonni akkor, ha az adózó ezeket a kiadásokat pontosan kimutat ja és igazolja. Az adózó által teljesilett olyan kiadások azonban, amelyek törzsvagyon gyarapítás jellegű beruházási költségek, továbbá azok a kiadások, amelyek nem az épület lényleges birtokosát terhelik, az épület nyers bevételéből nem vonhatók le. A felmerült kiadások pontos és részletes igazolásának hiányában karbantartási és tatarozási költségek címén csak az évenként rendszerint szükséges ily természetű kiadások levonásának lehet helye. Ebben az esetben ezen a címen az 1922. évi január 1-je után emelt épületeknél 5%-ot, az 1922. év előtt emeli épületeknél pedig lOo/o-ot lehet a nyersbevételből, illetőleg a házadó alapjából levonásba hozni. (2) . A tatarozási és karbantartási költségek címén számszerű igazolás nélkül levonásba hozható összegeknek a nag3^ságát mindenkor az épület, fekvési helyére, a nyers bérjövedelem összegére, továbbá az épület fennállási időtartamára, az épités módjára és minden egyéb idevonatkozóan figyelembe veendő körülményre való tekintettel olyképen kell megállapítani, hogy a nyersbérjövedelemből e cim'en százalékszerüen levonásba hozható összeg a tényleges viszonyoknak megfelelő legyen. (3) Minden olyan esetben, amikor valamely adózónál tatarozási és karbantartási költségek cimén, egyes években az épület nyers bevételéből igazolás nélkül százalékos összeg, más években pedig hitelt érdemlő igazolás melleit a tényleg felmerült kiadási összeg hozatott levonásba és az utóbbi esetben felszámított költségekből arra lehet következtetni, hogy az előző években az épület tatarozása, illetve karbantartása elmulasztatott, a tényleg felmerült és igazolt kiadások összegéből az utolsó öl évben, illetőleg