Az adó, 1936 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 1. szám - Alaki sérelmek az adófelszólamlási bízottság előtti eljárásban

6 Dr. Kullmann S.: Alaki sérelmek adózó fél szabályszerű könyveket vezet és jövedelmét hiteles mérleg és nyereség-veszteség számla bemutatásával igazolja. Ugyanezen törvényes rendelkezésből következik az is, hogy a foganatosított könyvvizsgálat eredménye alapján felállított adómérleget nem szabad félretenni és nem szabad az adóalapot becsléssel megállapítani akkor, ha a könyvek a tiszta jövedelem megállapítására alkalmas módon vannak vezetve. A mérleg és a nyereség-vesztesíég számla adatait az adófelszólamlási bizottság csak akkor mellőzheti, ha a könyvek nincsenek szabályszerűen vezetve, ezt pedig csak a könyvvizsgálat elrendelése és a könyvek betekintése alapján lehet megállapítani. » Nem ritka alaki kifogás az sem, hogy az adófelszólamlási bizottság a határozatát nem indokolta meg, — a fellebezésben előadott kifogásokkal nem foglalkozott — és az adózó fél a határozat indokai alapján nem képes megállapítani azt, hogy az adóalap hogyan keletkezett. A tárgyalás főbb mozzanatait, a felek szóbeli előadását, a bizottság, határozatait és azoknak indokolását az adófelszólamlási bizottságok ügyrendjének 4. §. (3) bekezdése szerint a tárgyalási jegyzőkönyvbe fel kell venni. Ha tehát az adófelszólamlási bizottság határozatát nem indokolta meg, — ha a fellebbezésben előterjesztett kifogásokkal a jegyzőkönyv tanúsága szerint nem foglalkozott — és ha a jegyzőkönyv alapján nem állapítható meg, hogy az adóköteles tiszta jövedelmet hogyan munkálta ki, — akkor a bíróság a sérelmes határozatot feloldja és a bizottságot új, szabályszerű eljárásra utasítja. Feloldja a közigazgatási bíróság a másodfokú határozatot akkor is, ha az adófelszólamlási bizottság a nem tiszta tényállás felderítéséről nem gondoskodik, mert az Ügyrend 3. §. (1) bekezdésének 2. és 3. pontjai szerint a bizottsági előadó köteles a fellebbezésben foglaltak megállapításáról a tárgyalás előtt gondoskodni és a tényállást a fellebbezés első lapjára vagy a fellebbezéshez .csatolt külön lapra röviden rávezetni. A vitás tényállás tisztázása nélkül érdemben határozni nem szabad. Alapos alaki kifogás az is, hogy a tárgyalásra nem az adózó fél ügyvédjét idézték meg és a határozatot nem ennek . a' kezéhez kézbesítették, hanem az adózót hívták meg és az ő kezéhez kézbesítették a határozatot, — de a K. K. H. Ö. 94. §-ának (4) bekezdése értelmében csak abban az esetbem, ha az ügyvéd meghatalmazotti minőségét szabályszerűen igazolta. Az adófelszólamlási bizottságok működése határidőhöz van kötve, amely határidő rendszerint szűken van megszabva és ezért nem szabad pálcát törni az alaki kifogások száma miatt a bizottságok működése felett. Az álaki sérelmek hátránya az,