Az adó, 1936 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 1. szám - Alaki sérelmek az adófelszólamlási bízottság előtti eljárásban

4 Dr. Ku-llmann S.: Alaki sérelmek szólamlási bizottság határozatai ellen csak elvétve fordultak elő és amelyeket ezen egyetlen bizottsággal szemben a bíróigyakorlat könnyen tudott a minimumra csökkenteni, míg a nagyszámú és egymástól gyakran eltérő elvek szerint dolgozó adófelszólamlási bizottságoknak egyöntetű eljárásra szoktatása nagy nehézségekbe ütközik. Ezért talán nem végezünk teljesen haszontalan munkát akkor, amidőn röviden ismertetünk néhány olyan alaki kifogást, amelyek a panasziratokban gyakrabban ismétlődnek és az ezekkel kapcsolatban kifejlődött bírói gyakorlatot közöljük oly célból, hogy egyfelől a panaszok számának apasztására tegyünk kísérletet, másfelől pedig útmutatást adjunk abban az irányban, hogy minő sérelmek ellen lehet eredményesen a jogorvoslat útjára lépni. Egyik legsűrűbben előforduló alaki kifogás az, hogy az adófelszólamlási bizottság adózó felet a tárgyalásra nem idézte meg. Ez a kifogás rendszerint alaptalan, mert a J. V. H. Ö. 62. §-a és a K. H. Ö. 39. §-ának (2) bekezdése szerint a bizottság csak akkor köteles adózót beidézni, ha az adót felemeli. Ha tehát az adózó fél fellebbezésében azt| kéri, hogy őt a tárgyalásra beidézzék,, ezen kérelme felett az adófelszólamlási bizottság szabadon határoz és határozata azon a címen,, hogy ezt a kérelmet megtagadta,, sikeresen nem panaszolható akkor, ha a kivetett adót a bizottság nem emelte fel. Mégis előfordulhatnak olyan esetek is, amelyekben az adófelszólamlási bizottság az adózót köteles a tárgyalásra beidézni akkor is,, ha az adót nem emeli fel. Ezek azok az esetek, amelyekben adózó fél fellebbezésében tüzetesen megfelöli azo%at az adatokat és iratokat,, amelyéket a fellebbezésében előadottak bizonyítására a bizottság előtt felmutatni kíván és megjelöli azokat az okokat is, amelyek miatt bizonyítékait fellebbezéséhez nem csatolhatta. Ha ezek az okok alaposak, akkor a bíróság az adófelszólamlási bizottság határozatát feloldja és a bizottságot adózó fél beidézésére utasítja, mert az adófelszólamlási bizottságok ügyrendjének 4. §. (1) bekezdése szerint a bizottság elnöke köteles felügyelni arra, hogy az adózónak alkalma legyen adatait és iratait a bizottsági előtt felmutatni. Ugyancsak a 4. §. (1) bekezdése szerint az adófelszólamlási bizottság elnöke köteles felügyelni arra is., hogy az adózónak ideje legyen bizonyítékait előadni és ezért, ha a bizottság adózó felet a tárgyalásra beidézi, gondoskodni kell arról is, hogy az idézés olyan időben jusson az adózó fél kezéhez^ hogy annak még ideje legyen a tárgyalásra elkészülni. Az a kifogás tehát, hogy az idézést csak a "tárgyalást megelőző napon vagy éppen a tárgyalás napján kézbesítették, alapos,.