Az adó, 1936 (24. évfolyam, 1-10. szám)
1936 / 5-6. szám - A m. kir. pénzügyminiszter 1.000/1936. P. M. számu rendelete
Kérdések és feleletek 165 KÉRDÉSEK ÉS FELELETEK j msm 8 Adómentes leírás. KÉRDÉS: Egy iparvállalat mérlegében az aktívák az árúkészlet és kintlevőségek említésre nem méltó összegén kívül csupán a gépek, berendezések és egyéb leltári készletekből állanak. A passzívák pedig jóformán csupán a tartozásokból állanak, mert az értékcsökkenési alapba helyezett összeg csekélységénél fogva figyeelmbe nem jön. A gépek, beerndezések, stb. értéke körülbelül azonos összeggel szerepel, mint a tartozások (hitelezők). Az iparvállalat 8 év óta veszteséggel dolgozik és ezen idő alatt alaptőkéje a minimálisra redukálódott, a veszteségnek abból való leírása folytán. Az iparvállalat részvényei 50—50<Vo erejéig egy nagy bank és egy másik vállalat tárcájában vannak és ezek a hitelezők is. Más hitelező nincs. Tekintettel arra, hogy az iparvállalat mérlegeiben a veszteségek miatt az értékcsökkenési alapot alig dotálta valamivel és tekintettel nemcsak az eddigi tekintélyes veszteségekre, hanem a jövőben várható esetleges további veszteségekre, az iparvállalat mérlegében helyesbítheti-e az 1935. év végén a gépek, berendezések, stb. értékét olyíormán, hogy azokat megfelelően leredukálja, miáltal az alaptőkét meghaladó vesz* teség fog mutatkozni. Ez maga után vonná a kereskedelmi törvény 187. §-ában említett esődnyitási bejelentést. Hogy ez elkerültessék, köthet-e az iparvállalat említett két hitelezőjével olyan megállapodást, hogy ezek ezen fenti módon keletkezett veszteséget követelésükből elengedik? Ezáltal az iparvállalat mérlegében a hitelezők összege ezzel csökken és a jelenlegi minimális alaptöke megmarad. Megjegyzendő, hogy az iparvállalat mérlegében - csupán hozzávetőleg — olyan összeget óhajt leírni, amennyit a törvény eddig megengedett volna értékcsökkenési leírás címén, de amit a vállalat a veszteségekre való tekintettel nem helyezett ezen értékcsökkenési alapba. Kérdés továbbá, hogy a két hitelező mérlegeiben (ahol az iparvállalat részvényei már érték nélkül szerepelnek) ugyancsak leírhatja-e a fentemlített, elengedett összeget anélkül, hogy a leírt összegek vagy annak egy részének a megadóztatási veszélye fennforogna? (Behajthatatlan, avagy kétes követelés címén?) Ha az iparvállalat mérlegében eszközölt leírás és a hitelezőkkel e tekintetben kötött egyezség nem elegendő indok a két hitelező mérlegeiben való leírásnak adómentes eszközölhetésére, szükséges-e esetleg azt hogy a két hitelező az iparvállalat ellen a kényszeregyezségi eljárást folyamatba tegye? Ez nyomósabb bizonyíték volna-e, dacára az iparvállalat és a két hitelező közötti nexusnak?
