Az adó, 1936 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 5-6. szám - Emeletráépítések adómentessége

J)r. Vas: Emeletráépítések adómentessége 143 A párkánymagasság elérésének megkivánásánál a ren­delet alkotóját az a szempont vezette, hogv a fogazatos utcaképet, amely szépészeti szempontból esik sulvos ki l ó­gás alá, kiküszöbölje. Ezen cél elérése érdekében engedé­lyezi a nagyobb adómentességet s igy erre az emeletráépilő házbirtokosnak csak akkor lehet igénye, ha azáltal az épületnek a többi épületlel egységes magassága — amely megfelel az illető utcára nézve" előirt kötelező párkányma­gasságnak — eléretik. Más lapra tartozik — és sok gondot okoz az illetékes hatóságnak - hogy sok utcára nézve a kötelező párkánymagasság megállapítva nincs. Az udvarszárny lebontásának teltételül szabását a nagyobb udvartér kiképzése, a lakásoknak több levegővel, napfénnyel, világossággal való ellátása indokolja. A két előfeltételnek a pénzügyi hatóságok mai gya­korlata szerint együttesen kell fennforognia. Ahol tehát az udvari szárny azért nem bontatik le. mert udvari szárny egyáltalán nincs, ott a rendkívüli adómentességet a ható­ságok nem engedélyezik. Ezen állásfoglalás azon elgondolásban leli magyará­zatát, hogy a házbirtokos az udvari szárny lebontásával áldozatot hoz, mert hiszen jövedelemtől fosztja meg magát, amikor egy adótárgyat megsemmisit. Az a házbirtokos, aki ezt az áldozatot nem kénytelen meghozni, a nagyobb adómentesség előnyében nem részesül. Ez az állásfoglalás nyilván téves. A rendkivüli ideiglenes adómentesség nem ellenszol­gáltatás vagy kárpótlás a házbirtokos által hozott áldoza­tokért, hanem ösztönző erő a város olyan részeinek ren­dezése, kialakítása, szépítése érdekében, amelynek ily irá­nvu fejlődését az államkincstár fontosnak tartja. Ha tehát ez a cél az épitkezéssel járó költségeken túlmenő áldozatok hozatala nélkül is eléretik, vagyis az emeletráépítés folytán az épület az illető utcára előirt kötelező párkánymagas­ságot eléri, másrészt nem lévén udvari szárny, a megfelelő udvartér folvtán a lakások kellő levegővel, napfénnyel, világossággal amugvis rendelkeznek, indokolatlan és a ren­deletalkotó intencióival, de a rendkivüli adómentesség lé­nyegével is ellenkezik, hogy a nagyobb adómentesség ily cselben az épitletőtől megtágadtassék. \ rendkivüli ideiglenes adómentesség mérvét az 58.181 1935 VIII. a. P. M. sz. rendelet L §-ának I. fejezete álla­pítja meg. amelv szerint az — magától értetődően csak az iy emeletből származó jövedelmet érintően 15 evig teljes, azontúl további 10 évre 75o0-os.

Next

/
Oldalképek
Tartalom