Az adó, 1935 (23. évfolyam, 1-10. szám)
1935 / 1. szám - Az 1934. év adóügyi története
8 Dr. Pilisy: Az 1934. év adóügyi története nyokra való figyelemmel, leszállította. Ugyancsak módosító rendelkezést tartalmazott a hivatkozott rendelet, a házbirtok jövedelem számításával kapcsolatosan is, amennyiben az épületekből származó jövedelem megállapításánál, az épületek nyersbevételéből levonható tatarozási és karbantartási-, vala mint kezelési költségek fogalmának a körülírása mellett, az e címen levonható összeg nagyságát részletesen újból szabályozta. Az elmúlt években o/o-szerüen levonásba hozott tatarozási és karbantartási összegeknek, az ily cimen tényleg felmerült kiadások összegéből való levonás elrendelésére vonatkozóan pedig szigorú rendelkezést léptetett életbe, amely rendelkezésnek a hatályát azonban az 1934. évi 36.933. VII. a. pénzügyminiszteri számú rendelet az 1934. év helyett, az 1935. évtől kezdődő időre tolta ki. A városi ingatlanok vagyonadókivetés alapjául felveendő forgalmi értékének a megállapításánál évenként alkalmazott szorzószámok értékét, az ingatlanok értékének az esésére való figyelemmel, mérsékelten leszállította. Idevonatkozó megemlítésre méltó rendelkezést tartalmazott még az 1934. évi 4500. VII. a. pénzügyminiszteri számú rendelet, amely jövedelem és vagyonadótartozások elengedése iránt, az adóév helyett, az adóév eltelte után elkésetten beadott kérelmek elsőfokú érdemi tárgyalására az illetékes pénzügyigazgatóságokat felhatalmazta, ha az adózók ezeket a kérelmeket, 1934. év végéig adják be. Az 1934. év folyamán a társulati adó jogszabályai nem változtak, csupán egy olyan rendeletet adott ki a pénzügyminiszter, amely a társulati adót érintette, nevezetesen a 29.986/ [934. számú rendeletet, amely az export támogatására szolgáló kompenzációs költségtérítési tartalék adómentes kezelését szabályozta. A rendelet szerint a vállalatok a külföldi árubeszerzésből keletkezett külföldi valutájú tartozásuk hivatalos árfolyamának 3o°/o-a erejéig adómentes tartalékot létesíthetnek annak a költségnek fedezetére, amellyel a Nemzeti Bank a vállalatokat az export megfelelő támogatása céljából megterheli. A tényleg kifizetett kompenzációs költségeket pedig üzleti kiadásként számolhatják el a vállalatok. A közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések végrehajtásának a területén, a gyakorlati életben hiányosnak bizonyult rendelkezéseket kiegészítő és módosító különféle rendeletekkel találkozunk. Ilyen az 1934. évi 65.400. VII. a. pénzügyminiszteri számú rendelet, amely a köztartozások miatt lefoglalt haszonállatok szabadkézből való eladásának a megkönnyítése céljából, felhatalmazta a foglaltató községi elöljáróságokat, és városi adóhivatalokat, hogy a lefoglalt állatok szabadkézből való értékesítését, az eladási ár-, illetőleg a becsérték 750/0-a helvett, méltányosabb kisebb összegek befizetése ellenében is megengedhetik, ha a tulajdonos igazolni tudja,