Az adó, 1934 (22. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 3. szám - Házadómentesség és lakásgazdálkodás

78 Kérdések és feleletek haladja ugyan, és adóalapja rögzités utján a következő évre is jogerősen áthozatott, de üzleti könyveiből megállapithatja, hogy az elért keresete, illetőleg üzleti jövedelme a io.ooo pengőt meghaladja? Válasz: A K. H. Ö. 22. §-ának (i) bekezdése felmenti az adóbevallás beadásának kötelezettsége alól azokat, akiknek adóalapját rögzíteni kell. A (2) bekezdés szerint évenként kötelesek bevallást adni azok, akiknek kereseti adóalapja a 10.000 P-t túlhaladja. Ebből a iszempontból tehát nemJ a tényleges üzleti nyereség, hanem a megállapitott adóalap az irányadó. A bizottság helytelenül értelmezte a (2) bekezdést, mert abban nem a tényleges nyereségről, vagy jövedelemről, hanem a megállapított kereseti adóalapról van szó. Ha az adóalap meghaladja a 10.000 P-t, csak akkor köteles az adózó külön felhivás nélkül bevallást adni. Mindezeknél fogva az adóhivatal eljárása az 1932. évi adót illetőleg jogtalan volt. 14 Részvénytársaságok egyesülése esetében fizetendő illetékek. KÉRDÉS: 1. Két részvénytársaság egyesülése esetén milyen illetékekkel kell számolni. Meg kell jegyezni, hogy az egyesülés az egyik részvénytársaságnak a másikba való beolvadása utján történik és a beolvadó részvénytársaságot 1928. évben jegyezték be, tehát a fuzió-illetékkedvezményre vonatkozó rendelet hatálya alá nem esik. 2. A beolvadás esetén, amennyiben a beolvadó részvénytársaság ingatlannal nem rendelkezik, lehet-e szó arról, hogy gépek és berendezések után ingatlanvagyon átruházási illetéket kell fizetnie. 3. Amennyiben a beolvasztó részvénytársaság állami adókedvezményben részesül, az adókedvezmény 0/0-a erejéig a beolvadással kapcsolatos illetékeknél is érvényesül-e a mentesség. 4. A fentemiitett vagyonátruházási illetékeken kivül, még milyen egyéb illetékekkel kell számolni fúzió esetén. Válasz: A beolvadás utján való fúzió alkalmából kétféle valóban jelentős illeték tartozás keletkezésével kell számolni. Egyik: a beolvasztó vállalat által kibocsátott uj részvények után járó részvénykibocsátási illeték. Ennek alapja az az érték, amelynek szolgáltatására az uj részvények jegyzői magukat kötelezték. Minthogy az uj részvények jegyzői a beolvadó vállalat részvényeit szolgáltatják, a részvénykibocsátási illeték alapja ez utóbbi részvényeknek az értéke, illetőleg a beolvadó vállalat összes vagyonának az értéke, amelyet a beszolgáltatott részvények képiselnek. iHa a beolvasztó vállalatnak állami kedvezménye van, az erre a részvénykibocsátási illetékre kiterjed, de nem a százalékos arányszám szerint. A százalékos arányszám csak az adókedvezményre bir kihatással. Az illetékkedvezménnyel az arányszám kapcsolatban nincs, hanem a részvénykibocsátási illeték alól az állami kedvezmény cimén olyan arányban illeti meg mentesség a vállalatot, aminő