Az adó, 1934 (22. évfolyam, 1-10. szám)
1934 / 3. szám - Házadómentesség és lakásgazdálkodás
Dr. Csizik B.: Házadómentesség és lakásgazdálhcdás 71 szen uj építkezések nagyobb adómentességi kedvezményben részesülnek, mint a lebontottak helyébe épülők. A lebontások mennyisége szempontjából nagy fontossága van annak a körülménynek is. hogy valamely város miképpen fejlődik. Ha a mai rendkívüli viszonyoktól elvonatkoztatott normális lakásgazdálkodás szempontjából nézzák a delgot, csak abból indulhatunk ki, hogy Budapest lakosságának a szaporodása belátható időn belül aligha fogja meghaladni az évi i°.o-os átlagot. Ez pedig a jelenleg üresen álló lakások kikapcsolása mellett és számitásba véve a várható bontásokat, nem teszi szükségessé évi 5300—5400 szobánál többnek az épitését. Ennyi szoba a háborút megelőző három évtizedben — eltekintve 'a lakáskrach mélypontját jelző 1902—1903. évtől — minden évben felépült olyan időszakokban is. amikor az épitkezést semmiféle rendkivüli házadómentesség nem segitette elő. Nyilvánvaló, hogy a házadómentességek és az épitkezést elősegitő egyéb kedvezmények eddigi .mértékét fenntartani nem lehet. Ezt kivánja a tények tárgyilagos mérlegelése, a házbirtokban fekvő nemzeti vagyon jogos érdeke, a fiskális érdekek. Végeredményben az épitéssel kapcsolatos érdekeltség szempontjából is csak átmeneti segitséget jelentene az épitkezések mesterséges eszközökkel való előmozditása, amit csak annál nagyobb visszaeesés követne, minél későbbre sikerülne a reakciót kitolni. Kivételes elbánásban lehetne részesiteni olyan eseteke:, amikor például városrendezési, közegészségügyi, vagy más hasonló szempontból régi házaknak ujakkal való heiyettesitésérről van szó. Az ilyen épitkezés ugyanis nem jelentené a lakások számának szaporitását. Ilyen esetekben különösen indokoltnak látszik, hogy a lebontott házak helyébe történő épitkezés ne részesittessék kedvezőtlenebb elbánásban az egészen uj házaknál. Miután azonban az emiitett szempontok inkább helyi érdeket jelentenek, ilyen esetekben, amennyiben további könynyités látszanék szükségesnek, ez inkább a helyi szolgáltatások terén lehet indokolt, amint az különben bizonyos fokig a hasonló célú adómentességek esetében eddig is történt. Xem szabad azonban szem elől téveszteni, hogy házak lebontása, nem öncél s annak nem szabad az észszerüség mértékét meghaladnia. Meg nem felelő házak lebontását azonkivül nemcsak adókedvezményekkel, hanem más eszközökkel is elő lehet mozdítani. Hasonló megfontolások alapján átmenetileg az ipar-támogatási jelleggel biró átalakitási kedvezmények is fenntarthatók lennének, annak a jelentékeny közvetlen pénzügyi áldozatnak ellenére, amit ez a kedvezmény képvisel. Ezek a kedvezmények az előbb emiitettekkei együtt mindenesetre alkalmasak lehetnek, arra ,hogy a most következő időszakban is
