Az adó, 1933 (21. évfolyam, 1-10. szám)
1933 / 2-3. szám - A gabonajegyrendszer és a lísztforgalmí adóváltság
Dr. Ttmdori D.: A gubomuj egy rendszer és a lisztforgalmi adówáltsúg 57 és a közmunkváltságtéritésben, ami összesen kb. 15 millió pengő, azonban ez az érdekeltek nagy száma miatt, mivel egyéb termeivényeinek ára is igen alacsony, a sok érdekelt közt szétosztva, a gazdák szerint egészen lényegtelen segítést jelent. Bár a gadák részéről erről kevés szó esik, kétségtelen, hogy a gabona jegyrendszer általános előnyt jelent a gazdáknak abból a szempontból, hogy a házi és gazdasági szükségletükre történő u. n. vámőrlés dijának egy részét a vámkeresmény utáni szelvényértékek beváltása utján az alap viseli, s ily módon a vámőrlési díj a gazdák felé ezzel az összeggel csökken. A gabonajegy rendszer a kereskedők szabad mozgását az áralakítás sempontjából alapjában véve nem befolyásolja és a külföldi értékesitést nem nehezíti. A kereskedők azonban mégis rá szoktak mutatni arra, hogy különösen az exportviszonylatban a gabonajegyrendszer lényeges tőkéjüket köti le, mert a gabona megvásárlásától az export után történő visszatérítésig tőkéjük, ami a gabona árának 80—90 százaléka, kamatozatlanul hever, amit ők az árakban lehetőség szerint kalkulálni kénytelenek. A nem exportra kerülő mennyiségeknél is a gabonajegyérték nagy tőkét köt le, aminek kamatát szintén csak az árak felé kalkulálhatják, Ezenkívül az áruüzlettel foglalkozó kereskedők befektetett tőkéjüket áruban szeretik látni és sokszor nyugtalanítja őket az a körülmény, hogy tőkéjük egy része gabonajegyben fekszik. A gabonakereskedelem ezeken kivül panaszkodni szokott a gabonalevelek kezelésével járó nehézségek miatt is, ami különösen a lombard- és másféle hitel és tárolási ügyleteknél nagy jelentőségű. A malmok általában terhesnek tartják azt, hogy a gobonaj egyet és a lisztforgalmi adó váltságot előlegezniök kell, s főleg, hogy az esetleg behajthatatlan követelésekkel kapcsolatban a be nem folyt gabonajegy és lisztforgalmi adó váltság visszatérítését nem igényelhetik. A vámőrlő malmok, különösen az olyan vidékeken, ahol a malom környékén túlnyomórészt őstermelők laknak, főleg azon panaszkodnak, hogy a vámkeresetet a gabonajegyrendszer miatt nehezen tudják értékesíteni. A fogyasztók felé a gabonajegy és lisztforgalmi adóváltság rendszer igen súlyos, fogyasz'tási adó jellegű terhet jelent. Mivel a kereskedelmi őrlés és vámőrlés között a gabonajegy és lisztforgalmi adóváltág terhe a különbözet, a gabona árához képest ez a teher majdnem száz százalék. A vámőrlésre való jogosultsága csak a termelőnek van meg. A nem termelők pedig vagyoni, kereseti és jövedelmi viszonyaira való tekintet nélkül egyformán viselik a terhet. Szociális szempontból ez rendkívül súlyos kihatású, mert elsőrendű élelmiszert drágit. Azok, akiknek a teherviselő képessége nagyobb, ezért nem fogyasztanak a rendes szükségletüknél több lisztet vagy kenyeret, tehát keresetüknek vagy jövedelmüknek aránylag kisebb százalékával viselik