Az adó, 1933 (21. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / Tartalommutató

VI. 1924: V. t. c. 13. fej. 114. cikk. 75. A Magyar Nemzeti Bank nyugdíjalapját nem illeti meg az illetékmentesség (12272/ 1933) 305 2. TÖRVÉNYKEZÉSI ILLETÉKHEZ. 1914. XLIII. t. c. 1. §-hoz. 32. Tárgyalásnak hivatalból tör­tént elhalasztásáról szóló jegy­zőkönyv illetékmentes. (188. sz. jogegységi megállapodás. ) 180 37. Végrehajtható kiadmány alap­ján telekkönyvi hatósághoz az ingatlanokra foganatosítandó végrehajtás iránti kérelem az 1914. évi XLIII. t. c. 1. §. 2. pontja, illetőleg az ezt módo­sító rendeletekben megszabott illeték alá esik. (193. sz. jog­egységi megállapodás. ) — — 180 1914: XLIII. t. c. 2. §. 1. pont. 29. A peres felek által a tárgya­lás elnapolása iránt elsőízben előterjesztett közös kérelem csak akkor esik az 1914: XLIII. t. c. 2. §. 1. pontjában megál­lapított kétszeres illeték alá. amikor a kérelmet a kitűzött tárgyalás előtt legkésőbb 8 nappal terjesztik elő. (185. sz. jogegységi megállapodás. ) — 179 1914: XLIII. t. c. 20. §. 58. A felebbezési bíróság által elrendelt és a járásbíróság előtt lefolytatott eljárás során kö­tött egyezség után annyi ille­ték jár, mint a felebbezési bí­róság előtt kötött egyezség után. (12691/1930. P. ) — — 236 1914: XLIII. t. c. 22. §. (2) bek. 35. Közbenszóló ítélet elleni feleb­bezésre hozott s az egész peres vitát érdemileg eldöntő (tehát nemcsak a közbenszóló ítélet­ben kimondott jogkérdést el­döntő) felső bírósági határo­zat elleni felülvizsgálati kére­lem az 1914. évi XLIII. t. c. 22. §-ának 2. bekezdése, illetőleg az ennek helyébe utóbb lépett mérték szerint esik illeték alá. (191. sz. jogegységi megálla­podás. ) — — — —. — 180 1914: XLIII. t. c. 31. §. 78. A perbehivott és perbehivóhoz csatlakozó mellékbeavatkozó által benyújtott beadvány ille­tékének alapja az egész per­érték (14192/1931 P) - - — 308 1914: XLIII. t. c. 55. §. 24. Igényperben ha több végre­hajtató követelése az eljárás tárgya, az ítéleti illeték a végrehajtatókat nem egyetem­legesen, hanem vagyoni érde­kük arányában terheli. (180. sz. jogegységi megállapodás. ) 179 77. A pernyertes fél arra ala­pított kérelmének az előterjesz­tése, hogy az ítéleti illeték alól azért mentsék fel, mert a meg­ítélt értéket nem kapta meg, nincs határidőhöz kötve (8595] 1932 P) 307 1914: XLIII. t. c. 60. §. 20. Perújítás esetén az alapper tárgyát képező váltófizetési meghagyás után kiszabott ille­téket a perújítás folytán hozott jogerős bírói illetékbe betudni nem lehet. (18152/1930. P. ) — 128 1930. XXXIV. t. c. 8. §. 63. A törvénykezés egyszerűsíté­séről szóló törvény a szegény­jogos fél pervesztes ellenfelét megillető aránylagos illeték­fizetési kötelezettségét rendezi el alkalmazni akkor is, ha a szegényjog a Pp. 112. §. máso­dik bekezdés alapján adatott meg. (13595/1932. P. ) — — 238 1914: XLIII. t. c. 75. §. 30. A per soronkivül letárgyalása iránt a bíróság elnökéhez be­nyújtott beadványra a bírói el­járásban megadott szegényjo­gon való bélyegmentesség nem terjed ki. (186. sz. jogegységi megállapodás. ) — — — — 180 1914: XLIII. t. c. 78. §. 36. A bíróságnak a szegényjog megadását megtagadó határo­zata ellen beadott és a törvény által megengedett felfolyamo­dás illetékmentes. (192. sz. jog­egységi megállapodás. ) — — 180 1926. évi 117. 200 P. M. sz. rendelet. 12. A magánalalmazottak nyugdját­értékelése iránt folytatott bíró­sági eljárásokban lerovandó törvénykezési illetékekről szóló 1926. évi 117. 200. P. M. sz. rendelet rendelkezéseit a bal­eseti járadék átértékelése iránti Oldal Oldal

Next

/
Oldalképek
Tartalom