Az adó, 1932 (20. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 3. szám - Az 1932. évi jövedelem- és vagyonadó kivetése

62 A jövedelem- és vagyonadó kivetése az 1932. évre. dése értelmében a becslésnél figyelembe kell venni mindazokat a tudott vagy bizonyítható ténykörülményeket is, ametyek az igazságos és arányos adóztatás érdekében a szabályoktól való eltérést akár felfelé, akár lefelé indokolják, a fentebb foglalt becslési szabályok tehát egyáltalán nem tekinthetők oly parancsoló rendelkezéseknek, amelyeket az adózó bevallása mellőzésével okvetlenül alkalmazni kell, ha a bevallásban foglalt adatok eltérnek azoktól az eredményektől, amelyeket az idézett rendeletben foglalt becslési szabályok alkalmazásával el lehet érni. Ha ilyen eltérés mutatkozik, akkor a pénzügyi hatóság kötelessége — esetleg az adózó meghallgatása után is — kutatni azokat az okokat, amelyek az eltérést okozzák s ha az adózó ezeket az okokat hitelt érdemlő módon bizonyítani tudja, a bevallást — esetleg a tárgyalás során kinyomozott adatok figyelembevételével helyesbítve — a kivetés alapjául el kell fogadni. Ennek folytán nem emelek kifogást az ellen, hogy a pénzügyi hatóságok a fentebbi (3) bekezdésben megállapított becslési kulcstól eltérjenek, hogy az ingatlanok értékét a forgalmi értékhez arányosítva helyesebben állapíthassák meg. Megengedem továbbá, hogy egész kivételes esetekben a nagyon gyenge és ennek megfelelően igen alacsony kataszteri tiszta jövedelemmel bíró földeknél a becsérték 180 pengőnél, legelőknél pedig 100 pengőnél is alacsonyabban állapíttassák meg. Ilyen esetekben azonban, különös gonddal meg kell állapítani előbb azt is, hogy az alacsony kataszteri tiszta jövedelem tényleg hű kifejezője-e az illető ingatlanok silány minőségének. .5. § A mezőgazdasági ingatlanok ingó (élő és holt) üzemi tökéjének értékelése. (1) A hivatkozott H. ö. 35. §. (2) bekezdéséhez fűzött utasítás (3) bekezdésében és a 38. §. (2) bekezdéséhez fűzött utasítás (5) bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezések értelmében elrendelem, hogy a mezőgazdasági ingó vagyonban fekvő üzemi tőkéje közül az állatállomány értékelése során egy számos állatnak az értéke a helyi viszonyok és az állattenysztés fejlettsége szerint: 120—240 pengőben állapíttassák meg; a gazdasági (holt) felszerelésnek értékéül pedig a birtok felszerelésének az arányában, a földbirtok értékének 6—109f-át kell számításba venni. (2) Ha azonban a helyi viszonyok indokolttá teszik, továbbá ha a birtok holt felszerelése az átlagosnál hiányosabb, nem emelek észrevételt az ellen, hogy a számos állatok értéke 120 pengőnél kisebb összegben, de legalább 80 pengőben, illetőleg a holt leltári felszerelés értéke az ingatlan értékének 5, esetleg 4%-ában állapíttassák meg. Ilyen esetekben azonban az adózónak, illetőleg az érdekelt gazdatársadalomnak a szabályoktól való eltérésére irányuló kérelmét megfelelően bizonyítani