Az adó, 1932 (20. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 3. szám - Az 1932. évi jövedelem- és vagyonadó kivetése

A jövedelem- és vagyonadó kivetése az 1932. évre. 57 nem szabad. A szőlőgazdaság jövedelmének megállapítása során a „szőlőbirtok" nyersbevételét terhelő veszteségek mikénti számításbavétele tárgyában" kiadott 1929. évi 49.856. számú körrendeletemben foglalt rendelkezéseket is mindenkor szem előtt kell tartani. (4) A hivatkozott H. o. 43. §. (4) bekezdéséhez fűzött utasítás (4) bekezdésében foglalt rendelkezések értelmében az adókivető hatóság köteles minden olyan esetben, amikor valamely elemi kár folytán a földbirtok adója egészben vagy részben leíratott, új kivetés mellőzésével a leírt földadó arányában a jövedelemadó alapját a hivatkozott H. ö. 52. §. (1) bekezdéséhez fűzött utasítás (2) bekezdésében szabályozott módon hivatalból kiigazítani. Ez a rendelkezés azonban csak azokban az esetekben biztosítja a jövedelemnek helyes megállapítását, ha az adózó olyan elemi kárt szenvedett, amely földadó leírására ad jogot. (5) A mező- és erdőgazdaság jövedelmének a megállapítása során a termények értékét pénzre átszámítva kell az egyéb készpénzbevételhez számítani, amely átszámítás során az adózó által felhasznált terményeket a felhasználás idejében megvolt helyi értékben, az eladás folytán értékesített terményeket az ezekért tényleg kapott pénzértékben és a nem értékesített terményeket az adóévet megelőző év végén volt helyi forgalmi értékükben (piaci ár) kell számításba venni. (6) Minden olyan esetben, amikor az adózó az előző bekezdésben említett értékeket hiteltérdemlően nem igazolja és a kivető hatóságoknak a helyi forgalmi érték megállapítására más adat rendelkezésre nem állna, a termények értékét a mellékelt táblázatban feltüntetett értékek alapulvételével, az értékesítéssel kapcsolatos tényleges költségek (fuvardíjak, közvetítői jutalékok) levonásával kell megállapítani. (7) Figyelmeztetem azonban az adókivető hatóságokat, hogy a földbirtokból származó jövedelem kiszámítása során, azoknál az adózóknál, akik gabona átruházása alkalmával az „egyes gabonaneműek értékesítése érdekében szükséges intézkedésekről" szóló 1930 : XXII. t.-c. rendelkezései szerint a gabonajegy szelvényére igényt tarthatnak, a buza, rozs és kétszeres értékének a megállapításánál a gabona piaci árán felül az 1931. július hó 11.-ig bezárólag értékesített gabonamennyiség után a gabonajegy szelvény q-kénti 3 P-s értékét 1931. július 12-től értékesített gabonamennyiség után pedig a gabonajegy szelvény q-kénti 6 P-s értékét is számításba kell még venni, Nem szabad azonban a jövedelemhez hozzászámítani a most említett 3 P illetőleg 6 P értéket azoknál az adózóknál, akik az előbb hivatkozott törvényes rendelkezés értelmében a gabonajegy szelvényét a gabona átruházása esetében nem igényelhetik. Azokban az esetekben pedig, melyekben a bérlő a gabonajegy-