Az adó, 1932 (20. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 1-2. szám - NÉHÁNY BÜNTETŐ BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSBAN LEROVANDÓ TÖRVÉNYKEZÉSI ILLETÉKEK

48 Joggyakorlat. Vadászjegyzék illetéke. 5007/1924. P. M. 22. §. 13. Vadorzás ellenőrzésére megbízott egyénnek vadászterületen vadászfegyverrel vadászjegy nélkül való megjelenése a jövedéki kihágás tényálladékát megállapítja. Indokok: A panaszos elsősorban felmentésre irányuló kérése azon alapszik, hogy ő a bátyja és annak társa által bérelt területen nem vadászás céljából, hanem a területbérlők érdekében és azok megbízásából a vadorzók ellenőrzése végett járt és pedig három ízben, mindig a bátyjától kapott fegyverrel. Panaszosnak ezeket a tényállításait bátyja, N. F. tanúvallomása megerősíti. Ez a vallomás azonban, azt is figyelembe véve, hogy a panaszos és a tanú testvéri viszonya folytán érthető és feltehető a fegyver átengedése és a terület használatának a megengedése, — egymagában nem alkalmas a panaszos tényállításai bizonyítására és így annak a vélelemnek a megdöntésére, hogy aki vadászterületen vadászásra alkalmas lőfegyver rel megjelen, az ezt vadászás céljából teszi. Ez pedig a vadászás tényálladékát kimeríti akkor is, ha — mint a jelen esetben — lövés nem is történt. De különben, ha a panaszos állított megbízatása tényként megállapítható lenne is, a panaszos felmentésére ez sem vezetne. Mert az 5007/1924. P. M sz. rendelet 2. §-a c) ponja értelmében a vadászterületek bérlőinek szolgálatában álló és a vadászterületek őrzésével megbízott alkalmazottaknak is vadászjeggyel kell bírni és ennek hiányában velük szemben is megáll a vadászjegy nélkül tiltott vadászás tényálladéka. A panaszos pedig, mint megbízott nem eshet enyhébb elbírálás alá, mint az alkalmazott; a vadászjegyváltási kötelezettségtől tehát nála sem lehet eltekinteni. Ezeknél fogva a megtámadott határozat a kihágást helyesen állapította meg. (M. kir. közig, bíróság 13.267/1930. P.) Csődönkívüli kényszeregyezségi eljárás. 1926. évi 27300 P. M. r. 7. §. 14. A csó'dönkívüü kényszeregyességi eljárásban tett az a bejelentés, hogy a bejelentő követelését a csó'dőnkívüli eljárásban nem érvényesíti, nem esik a 27.300/1926. P. M. rendelet 7. §-a szerinti jegyzőkönyvi illeték alá. Indokok: Panaszos 1927 április 21-én benyújtott beadványában W. I. és neje d.-i lakosok csődönkívüli kényszeregyességi ügyében az Országos Hitelvédő Egyesület kerületi szervének D.-ben azt jelentette be, hogy adósok neki 5600 P tőkével és kamatával, 5643 P 55 fillérrel tartoznak, mely követelése a birtokában lévő kézizáloggal teljesen fedezve van es így követelését a kényszeregyességi eljárás nem érinti. A d.-i kir. törvényszéktől beszerzett iratokból kitűnően az 1927 szeptember 2-án megtartott tárgyaláson létesült egyességet jóváhagyó K. e. 2281/13/1927. sz. végzés szerint panaszos követelésével, miután külön kielégítési joggal bíró hitelező, a szavazásban nem vett részt. Miután panaszos beadványa e szerint nem célozta követelésének a csődönkívüli kényszeregyességi eljárásban való érvényesítését és csupán külön kielégítési jogának bejelentésére szorítkozott, panaszostól az előírt jegyzőkönyvi illeték a 27.300/1926. P. M. sz. rendelet 7. §-a alapján nem követelhető, miért is — a panasznak helyt adva — az illeték törlését elrendelni kellett. (M. kir. közigazgatás;! bíróság 18.964/1930. P.)