Az adó, 1932 (20. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 1-2. szám - NÉHÁNY BÜNTETŐ BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSBAN LEROVANDÓ TÖRVÉNYKEZÉSI ILLETÉKEK

48 Joggyakorlat. Vadászjegyzék illetéke. 5007/1924. P. M. 22. §. 13. Vadorzás ellenőrzésére megbízott egyénnek vadászterületen vadász­fegyverrel vadászjegy nélkül való megjelenése a jövedéki kihágás tény­álladékát megállapítja. Indokok: A panaszos elsősorban felmentésre irányuló kérése azon alapszik, hogy ő a bátyja és annak társa által bérelt területen nem vadá­szás céljából, hanem a területbérlők érdekében és azok megbízásából a vadorzók ellenőrzése végett járt és pedig három ízben, mindig a bátyjá­tól kapott fegyverrel. Panaszosnak ezeket a tényállításait bátyja, N. F. tanúvallomása megerő­síti. Ez a vallomás azonban, azt is figyelembe véve, hogy a panaszos és a tanú testvéri viszonya folytán ért­hető és feltehető a fegyver átenge­dése és a terület használatának a megengedése, — egymagában nem al­kalmas a panaszos tényállításai bizo­nyítására és így annak a vélelemnek a megdöntésére, hogy aki vadászterü­leten vadászásra alkalmas lőfegyver rel megjelen, az ezt vadászás céljából teszi. Ez pedig a vadászás tényálladé­kát kimeríti akkor is, ha — mint a jelen esetben — lövés nem is történt. De különben, ha a panaszos állított megbízatása tényként megállapítható lenne is, a panaszos felmentésére ez sem vezetne. Mert az 5007/1924. P. M sz. rendelet 2. §-a c) ponja értelmé­ben a vadászterületek bérlőinek szol­gálatában álló és a vadászterületek őrzésével megbízott alkalmazottaknak is vadászjeggyel kell bírni és ennek hiányában velük szemben is megáll a vadászjegy nélkül tiltott vadászás tényálladéka. A panaszos pedig, mint megbízott nem eshet enyhébb elbírá­lás alá, mint az alkalmazott; a va­dászjegyváltási kötelezettségtől tehát nála sem lehet eltekinteni. Ezeknél fogva a megtámadott határozat a ki­hágást helyesen állapította meg. (M. kir. közig, bíróság 13.267/1930. P.) Csődönkívüli kényszeregyezségi eljárás. 1926. évi 27300 P. M. r. 7. §. 14. A csó'dönkívüü kényszeregyességi eljárásban tett az a bejelentés, hogy a bejelentő követelését a csó'dőnkívüli eljárásban nem érvényesíti, nem esik a 27.300/1926. P. M. rendelet 7. §-a szerinti jegyzőkönyvi illeték alá. Indokok: Panaszos 1927 április 21-én benyújtott beadványában W. I. és neje d.-i lakosok csődönkívüli kény­szeregyességi ügyében az Országos Hitelvédő Egyesület kerületi szervé­nek D.-ben azt jelentette be, hogy adósok neki 5600 P tőkével és kama­tával, 5643 P 55 fillérrel tartoznak, mely követelése a birtokában lévő kézizáloggal teljesen fedezve van es így követelését a kényszeregyességi eljárás nem érinti. A d.-i kir. törvényszéktől beszerzett iratokból kitűnően az 1927 szeptem­ber 2-án megtartott tárgyaláson léte­sült egyességet jóváhagyó K. e. 2281/13/1927. sz. végzés szerint pana­szos követelésével, miután külön ki­elégítési joggal bíró hitelező, a szava­zásban nem vett részt. Miután panaszos beadványa e sze­rint nem célozta követelésének a cső­dönkívüli kényszeregyességi eljárás­ban való érvényesítését és csupán kü­lön kielégítési jogának bejelentésére szorítkozott, panaszostól az előírt jegyzőkönyvi illeték a 27.300/1926. P. M. sz. rendelet 7. §-a alapján nem kö­vetelhető, miért is — a panasznak helyt adva — az illeték törlését elren­delni kellett. (M. kir. közigazgatás;! bíróság 18.964/1930. P.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom