Az adó, 1932 (20. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 1-2. szám - Egyetemlegesség és kezesség a vagyonátruházást illetékeknél

12 Dr. Nagy: Egyetemleg. és kezes, a vagy.-átruh. ill. zálogjog alapján is kötelezhető, vagyis akkor is, ha a bekebelezés nem is történt meg. Viszont ha az illetékadós az ingatlant átruházta, a zálogjogi bekebelezés a két év lejárta után már nem foganatosítható, feltéve, hogy új tulajdonos jóhiszemű volt. A jóhiszeműség itt nyilván olyképen értendő, hogy a tulajdonjogot szerző arról, hogy az ingatlant ki nem egyenlített illetéktartozás törvényes jelzálogjoggal terheli, nem tudott. Idevág a Közigazgatási Bíróság 1723. sz. elvi jelentőségű határozata, mely szerint a szerző rosszhiszeműségét nem állapítja meg az, hogy az ingatlan megszerzője a K.K.H.Ö. 88. §. (2.) bekezdése szerinti, az ingatlant terhelő köztartozásokat feltüntető bizonyítványt a községi elöljáróságtól, illetve városi adóhivataltól nem kért. A jelzálog uj tulajdonosa: a birtokos a magánjog szabályai szerint saját személyében nem felelős, hanem csak tűrésre kötelezhető. Már ebben is különbözik a kezestől. De egyebekben sem húzhatók a birtokadósra a kezesség szabályai, így : a kezesség annyira terjed, amennyire a főkötelem, az ingatlanjelzálog felelőssége pedig természetesen csak az ingatlan értékéig. A kezes számára nyitva álló kifogások egészen más természetűek, mint azok, amelyekkel a birtokadós élhet. A birtokadós helyzete csupán egyben mutat fel egyező sajátosságot a készfizető kezesével: a hitelező szabad választása szerint egyszerre fordulhat az eredeti adós és a birtokadós ellen avagy fordulhat csak az egyik ellen. A 23. §. szövege ettől' a szabálytól nem is mutat eltérést. A végrehajtási utasítás azonban itt is a harmadik, az eredeti illetékkötelezettségen kivül álló személy iránti kíméletet tanusit éspedig még fokozottabbat, amennyiben a behajthatatlanság beigazolódását inemcsak az elsősorban kötelezetteknél, hanem a 22. §-beli kezeseknél is megkívánja ahhoz, hogy a «dofogi kezesség» beállta a( «dologi kezes»-sel közölhető s ennek alapján vele szemben a további lépések megtehetők legyenek. Vonjunk már most ai tisztánlátás céljából nagy vonásokban, az esetek különféleségét nem részletezve, párhuzamot a magánjogi hitelező «s a kincstár, mint hitelező eljárása között, amikor ezek követelésüket az új tulajdonos nevén álló ingatlanon érvényesítik. A .magánjogi hitelező — ügyleti zálogjogot tartva szem előtt — jogügyletet, vagyis adósának kölcsönös megegyezésük szerint kiállított bekebelezési engedélye alapján szerez az adós ingatlanán a maga javára zálogjogot. A kincstár ugyanezt a zálogjogot a V. U. 12. §-ában foglaltaknak megfelelően az adós akaratától függetlenül bekebelezteti, ha az illetéket egy éven belül ki nem fizetik. y A magánjogi adós, ha az adós a lejáratkor nem fizet, perel s a nyert Ítélet alapján a legtöbb esetben az ingókra és ingatlanra egyszerre vezetett végrehajtás útján az ingatlanra már a fentiek szerint bekebelezett jelzálogjogra a végrehajtási jogot