Az adó, 1932 (20. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 1-2. szám - Mit értünk jogerős köztartozások alatt?

4 Dr. Sztojka M.: Mit értünk jogerős köztartozások alatt amelynek fizetése alól a jogorvoslatok során a fél esetleg fel fog mentetni; különösen áll ez a sok jogi vitát előidézhető forgalmi adókövetelések tekintetében (pl. bizományi ügyletek kedvezményes megadóztatása, a malmok forgalmi adó alá vonása stb.). Ezen a rendelet célján túlmenő eljárással a rendelet elle­nére cselekednénk és végeredményben az exportot nehezítjük meg, mert ezáltal az exportőrtől bizonyos forgótőkék vonatnak el. Állítom, hogy a rendelet következetesen használta a «jog­erős» kifejezést "s ehhez alkalmazkodni kell. Tehát nem az ese­dékes és behajtható köztartozásokat kell levonnunk, hanem csak a jogerős köztartozásokat. Határozzuk meg itehát, hogy mit kell jogerős köztartozás alatt érteni? Mint emiitettem pénzügyi törvényeinkben, törvényindoko­lásokban, vagy rendeletekben erre útbaigazítás nincs, még ke­vésbé a pénzügyi jogi tankönyvekben. Sőt közigazgatási jogi tankönyveink sem foglalkoznak a jogerő kérdésével az általános közigazgatás terén, Kmetty is csak épen megemlíti 1905. évi Magyar közigazgatási jogában, de már a VI. kiadásban erről nincs szó. Dr. Boér Elek Közigazgatási és pénzügyi jogának I. kötetében a Bevezetésben jelzi, hogy a jogerő kérdését is ki­fejti, majd a II. kötetben, azonban e II. kötet nem jelent meg, . de egy külön tanulmányban foglalkozott e kérdéssel «A közigaz­gatási intézkedések jogereje» c. előadásában, amely könyvalakban is megjelent (Grill. 1910. 1—82 old.) Ebben azonban az álta­lános közigazgatási határozatok jogerősségét fejtegeti, az adó­és illetékügyekről ;nem emlékezik meg, különösen a külföldi jogi irodalmat vizsgálva j(4—35. old.) Dr. Ereky István elő­adásai után kiadott Közig, jogi jegyzetekben (208—215 old.) találunk még fejtegetéseket, de szintén csak az általános közigaz­gatási intézkedések jogerejéről. Annál inkább kell biztos formulát találnunk a pénzügyi adminisztráció részére, mert a jogerő kérdésével foglalkozó jogi iróink megállapítása szerint vitatott az egész elmélet még a perjog terén is, amely tulajdonképpen a jogerő intézményét megteremtette. Ezért is hivta fel a figyelmet ezen probléma tisz­tázására Boér Elek emiitett tanulmánya után Wlassics Gyula a Jogállam 1911. évfolyamában megjelent «Jogerő a közigazgatási intézkedések területén» c. cikkében (1—18. old.), amelyben azt a kívánságát fejezte ki, vajha az Akadémia pályadijat tűzne ki egy monográfiára. Érdekes, hogy e folyóirat ugyanazon évfolya­mában (495. lap) az Akadémia ki is tűzte a pályadijat azzal, hogy /(fejtessék ki a közigazgatási eljárás természetének megál­lapítása mellett a jogeiő és hatásainak kérdése mind a közigazga­tási intézkedések, mind a közigazgatási bírói ítéletek terén», a határidőt 1914. év szeptember hó 30-ig tűzvén ki. A pályadijat (Wlassics Gyulának a Jogállam 1915. évfolyamában megjelent beszámolójából kitünőleg, 417. 1.) Dr. Baumgarten

Next

/
Oldalképek
Tartalom